Svéd csavar
The Hives, 16. kedd, 18.00, Nagyszínpad

Elő a ballagási öltönyöket! The Hives © sziget.hu

Svédországban nemcsak az életszínvonal magas, hanem a popkultúra nívója is. Erre kitűnő példa az 1993-ban alakult The Hives is.

A fazonok leginkább egy Balaton-parti tánczenekarra emlékeztetnek a hatvanas évek elejéről, csak nem olasz slágerek feldolgozásait nyomják, de még csak nem is Beamter Bubi egyik-másik futamát ismétlik meg. Nem, a fekete-fehér öltönybe bújt, hüjegyerekfrizurás The Hives igazi garázs-punkot nyom, némi esztrádos őrülettel, és nem kevés rollingsztónszos manírral. Elsőre és másodikra paródia-zenekarnak tűnnek, de valójában véresen komolyan veszik magukat és a közönséget. Nem is csoda: a szakma a Strokes vagy a White Stripes mellé sorolja őket, tehát komoly a csapat respektje, de még ennél is fontosabb, hogy egész Európa imádja karakteres, jól beazonosítható revü-punkjukat.

Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy a The Hives a legdögösebb és legmenőbb svéd zenekar legyen: két perces, feszes alapok; gyors, magával ragadó gitárok; slágeres, azonnal fülbemászó énektémák, és persze a boogie, mindennek a kulcsa.

Diszkográfiázhatnánk most, hogy hova jutott a Fiztsimmons-legénység az 1997-ben megjelent Barely Legal egyszerű, egyértelmű garázs-punkjától a 2000-es, zseniális Veni Vidi Vicious érettebb, slágeresebb retro-rockján keresztül a 2004-es Tyrannosaurus Hives precíz, hiperérett kvintett esszenciájáig, de felesleges. A The Hives lemezeket ugyanis két szóval lehet összefoglalni: dög, és cool.
Nincs is más dolgunk az idei hajógyári purgatórium zárónapján, mint lazán, szétcsúszva, mégis elegánsan beállni a Nagyszínpad elé, nagyjából a hangfalakhoz, és ott szertartásos formában végrehajtani a következő gyakorlatokat: a Two-Timing Touch and Broken Bones alatt intenzív fejrázások és nyújtott karral végzett helyben ugrások; a Diabolic Scheme kiállása közben széles terpeszállásban, kissé görnyedt testtartással léggitározás fogvicsorgatva; az A.k.a. Idiot vagy az Outsmarted slágerére nagy ívű térdrázás és pattogás, az Abra Cadaver potenciális nyitószámra pedig erőteljes, halmozottan boogie-rock’n’roll jellegű csipőmozdulatok, fejkörzés és rugózás.
Jelenleg a 29 perces, tavaly megjelent Tyrannosaurus Hives opuszukkal járják a világot. Semmiképp se hagyd ki, ha kíváncsi vagy arra, miről szól a rock and roll az új évezredben. Elő a ballagási öltönyökkel és a bokavillogtatós szövetnadrágokkal, a nyeles fésűkkel és a kibokszolt autóstáskákkal!

Charlotte sometimes
Good Charlotte, 16., kedd, 21.30, Nagyszínpad

Kivarrva Good Charlotte © sziget.hu

A marylandi Joel és Benji Madden 1996-ban egy Beastie Boys koncert hatására alapította meg zenekarát, bár egészen addig egyikük sem játszott semmilyen hangszeren.

Benji gitárórákat vett, Joel pedig énekelni tanult. Az ikrekhez csatlakozott néhány iskolatársuk, Paul Thomas (basszusgitár), Aaron Escolopio (dobok) és valamivel később Billy Martin (gitár), majd miután egy mesekönyv címét lekoppintva kitalálták nevüket, megtartották első koncertjüket a szomszéd pincéjében. Csak saját számokat nyomtak, mert nem voltak elég képzettek ahhoz, hogy másokét le tudják játszani. Ezután felvették első demóikat, és elküldték azokat az alábbi üzenettel: „Mi vagyunk a Good Charlotte. Ha most leszerződtettek, sokkal olcsóbban ússzátok meg, mintha várnátok.”

Bár nem kapkodtak utánuk a kiadók, ez nem vette el a kedvüket. Miután az ikrek 1997-ben leérettségiztek, és az alkalomra anyjuktól kaptak egy repülőjegyet Kaliforniába, elzarándokolhattak a 924 Gilman Street nevű klubba, ahonnan egykor nagy példaképük, a Green Day is indult. Visszatérve Annapolisba költöztek, és alkalmi munkákból éltek, majd miután Can’t Go On című számukkal megnyertek egy helyi tehetségkutató versenyt, koncertezni kezdtek a Lit nevű bandával. 2000-ben megjelent saját nevüket viselő első lemezük az Epicnél. A csapat egy évig megállás nélkül turnézott, melynek során eljutottak Ausztráliába és Új-Zélandra is.

Az MTV is felfigyelt rájuk, és játszani kezdte a Little Things, Motivation Proclamation és Festival Song című számaikat. 2002 nyarán Benji és Joel házigazdái voltak a zenecsatorna All Things Rock show-jának. Ugyanebben az évben megjelent The Young and the Hopeless című lemezük, amely a Lifestyles of the Rich and Famous és az Anthem című slágereknek köszönhetően a fiúk már a világhír kapujában álltak. A lemez megjelenése előtt Aaron kilépett a csapatból, és helyére Chris Wilson került. Már az új felállásban, és már, mint a Blink-182 és a Sum 41 mellett a világ egyik leghíresebb pop-punk bandája, felléptek a Warped Touron, majd megállás nélkül turnézták végig a következő két évet. 2004-ben a The Chronicles of Life and Death lemezzel tértek vissza, melynek egyik legnagyobb slágere az I Just Wanna Live című szám volt. Májusban Chris Wilson, egészségügyi problémák miatt kiszállt a csapatból. Helyét jelenleg Dean Butterworth tölti be, aki eddig Morrisey csapatában dobolt.