Időjárásnak kitett termelés – ezzel a 4 dologgal biztosíthatják be magukat a gazdák

Ugyanúgy, ahogy az időjárást, az annak kitett növénytermesztés eredményeit is óriási kilengések jellemezték az elmúlt években. Míg a 2007-es aszály következtében csupán 4 millió tonna kukorica termett az országban, addig tavaly ennek több mint duplája, 8,8 millió tonna. A szőlőnek ellenben az extrém csapadékos 2010-es év jelentette a mélypontot: alig 300 ezer tonna termett az elvárható 450-500 ezer tonnával szemben. Tehát minden olyan termelés, ami nem fedett istállókban, fólia vagy legalább jégháló alatt zajlik, fokozottan ki van téve az egyre szeszélyesebb időjárásnak, ez pedig a mennyiségek mellett az árakra és az elérhető jövedelemre is erősen kihat.

Ijesztő számok

Ne áltassuk magunkat, az időjárás nem lesz kegyesebb. Az OMSZ harmincéves idősora alapján országosan két héttel hamarabb köszönt be a tavasz, mint 1980-ban (de például ez a Kisalföldön már csaknem egy teljes hónap). A szőlővirágzás ideje az elmúlt 50 év alatt 14 nappal korábbra tolódott, aminek egyik következménye az, hogy az ültetvényeket még érzékenyebb fejlődési szakaszban kaphatja el a kései fagy.

A nyári átlaghőmérséklet harminc év alatt 2,6 fokot emelkedett például Tokaj térségében. Csongrád megye pedig 20-25%-kal kap kevesebb csapadékot most, mint 1960-ban. Somogy és Baranya megyét is csak a télen érkező bőséges csapadék menti meg a kiszáradástól.

Kármérséklés profizmussal

Újabban sok szó esik arról, hogy a mezőgazdaság fogyasztja el a világ édesvíz-készletének 70%-át, és hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért is leginkább ez a termelőszektor felel. Sokan vélik úgy, hogy ha visszaforgatjuk az idő kerekét, és visszatérünk a hagyományos gazdálkodási módokhoz, minden klímaprobléma egy csapásra megoldódik.

A megoldás paradox módon mégis a technikában, ha úgy tetszik, a még „iparszerűbb” termelésben rejlik. A növekvő népesség miatt ugyanis nem engedhetünk meg magunknak kevesebb termést, viszont a termeléshez szükséges vegyszerek mennyiségét csökkenteni lehet. Mégpedig úgy, hogy milligramm pontossággal juttatjuk egészen biztosan oda, ahol a növény számára hasznosul. Ezekhez a célokhoz bőtermő fajtákra, egyúttal nagyon precízen dolgozó emberre és gépre van szükség. A termelő is jól jár, ha a drága pénzen megvásárolt tápanyag egy szép termésben realizálódik, és nem a talajvízbe mosódik ki.

Vagyis a technikai fejlődés a fenntartható fejlődést szolgálja. Még az aszály hatásait is képesek vagyunk jelentősen mérsékelni egy szárazságtűrő fajta választásával vagy csepegtető öntözéssel. Egyre profibb eszközök állnak rendelkezésre a fagykárok mérséklésre is. Talán a szélvihar az egyetlen, amivel szemben szabadföldön tehetetlenek vagyunk.

Milyen védelemre van szükségem?

A termelés biztonságát másképp lehet fokozni a szántón és másképp kertészetekben. Mivel az ültetvények egy hektárján nagyságrendileg több értéket lehet előállítani, mint szántón, ezért itt gyorsan megtérülnek a kiegyensúlyozott termelést szolgáló beruházások. Ilyen például egy jégháló vagy egy fagyvédelmi füstölő berendezés, mely a fent említett időjárási szeszélyek kivédésében fontos szerepet játszhat. Lassabban hozza be az árát, de ésszerű megoldás lehet egy vándorfólia is, vagy akár egy automatizált, termálvizes üvegház is.

Valamennyi felsorolt beruházás fokozza a termelés biztonságát, de annak eldöntéséhez, hogy anyagilag is jól járunk-e velük, előbb komoly pénzügyi tervet kell készíteni – akár külső szakember bevonásával is. Jellemzően az, akitől a vetőmagot vagy a szaporítóanyagot kapjuk, ellát mindazokkal a tanácsokkal is, amelyek sikeressé tehetik a termelést (hiszen neki érdeke partnerének sikeressége). Ugyanez igaz a hosszútávon gondolkodó gépértékesítőkre is – csak az elégedett vevő tér vissza. Márpedig a gazda csak akkor boldog, ha belátható időn belül profitot hoz neki a befektetés.

Az, hogy mit szeretnénk a védett környezetben termelni, kulcsfontosságú a beruházás megtérülése szempontjából. Kultúránként változhat például az is, hogy mibe és hogyan érdemes befektetni: a vízigényes szója ugyan hálás a mesterséges csapadékpótlásért, de ha ugyanezen öntözőrendszer alatt csemegekukorica és borsó is válthatná egymást, akkor a termelő nem fogja ezt az infrastruktúrát szójára „pazarolni”. Egyszerűen nem hozza be az árát. Kezdőként ne szégyelljünk szakmai tanácsot kérni a forgalmazóktól. Pontosan tudják, hogy a gazdálkodás évtizedekre szól, és még nagyon sokszor üdvözölhetnek a vevőik között, ha sikerre viszik a beruházási terveinket.

Pénzügyi mankók

Ha már mindent megtettünk a termesztés körülményeinek optimalizálásáért, még mindig beüthet egy természeti csapás, ami keresztülhúzza a számításainkat. Ennek tompítására csak egy pénzügyi védőhálóval tudunk felkészülni.

Magyarországon négy nagy biztosító foglalkozik a mezőgazdasági termelést érő károk enyhítésével: az Allianz, a Generali, a Groupama és 2009 óta az Agrár Biztosító. Utóbbi az osztrák Österreichische Hagelversicherung leányvállalataként tevékenykedik. Ez az egyetlen pénzintézet a felsoroltak között, amelyik kizárólag mezőgazdasági biztosításokra specializálta magát. 1947-ben a gazdák kezdeményezésére jött létre non-profit biztosítási egyesületként.

Sikerorientált alkusz

Bár a biztosított káresemények köre hasonló, az egyes pénzintézetek díjcsomagjaiban 70-80%-os eltérés is lehet, és a megkövetelt önrészben is tapasztalunk eltérést. Az egyes ajánlatok összevetésében egy független és szakmailag is kompetens (agráros) alkusz lehet a leginkább a segítségünkre. Újabban a KITE Zrt. is fellép biztosítási közvetítőként. Az ország legnagyobb integrátora ugyanis érdekelt abban, hogy a vele szerződött gazdák eredményesen végezzék a tevékenységüket. Mivel a táblába belevetett mag és a kivitt műtrágya árát a termelők rendszerint a jövendő termésből térítik meg az integrátornak, így mindkét fél érdeke a lehető legnagyobb hozam és árbevétel. Ez az a közös platform, ami alapján a gazda biztos lehet benne, hogy a számára legjobb biztosítási módot fogják ajánlani. Mivel agrárszakemberekről van szó, tanácsot kaphat a termesztéstechnika egyéb elemeinek „biztonságosabbá” tételére is.