SPAR
SPAR
Tetszett a cikk?

„Ön szerint a Kapucíner, a Lottó vagy az Autós szelet után mennyire volt nagy változás, amikor megjelent a boltokban a Mars a Twix és a Bounty?” – kérdezte tőlem Károly, amikor arról faggattam, mennyire volt más boltba járni a ‘90-es években, mint most.

Károly a 70-es évek végén kezdett el kamionozni, és a fizetését azzal egészítette ki, hogy olyan dolgokat hozott haza eladni, amit Magyarországon akkor még nem nagyon lehetett kapni. Ez a mellékes egészen a kilencvenes évek közepéig kitartott. Úgy emlékszik vissza, hogy a banánt, kávét, narancsot mindig pillanatok alatt elkapkodták tőle, ami nem véletlen, hiszen déli gyümölcsöket alig lehetett kapni, kávéból jó minőségűt meg szinte egyáltalán nem. “Amikor hazajöttem egy-egy külföldi fuvarról, és ennek híre ment a lakótelepen, volt, hogy azt sem tudták, mit hoztam, de már sorban álltak a házunk előtt. Státuszszimbólum volt külföldi árut vásárolni. Mindenki azt akarta. A nyugati termékről mindenki azt hitte, hogy az az álmok netovábbja, és ha ezeket veszik, akkor kicsit megnyílik előttük a világ is” – meséli Károly. Majd hozzáteszi, szerinte a koronavírus miatt kialakult helyzet azért is változtatta meg az emberek életét, mert már a 40 év alatti generáció is megízlelte (még ha csak egy egészen kicsit is), milyen, amikor nincs akkora választék a boltokban, vagy sorba kell állni a kenyérért. Persze még így is nehéz elképzelni, hogy alig 2 évtizede nem 20, hanem körülbelül kétféle mosogatószer, üdítő vagy felvágott közül lehetett csak választani.

ABC volt a szupermarket és a sarki kisbolt is

Két évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag nem voltak Magyarországon szupermarketek. Helyesebben nagyobb boltok voltak, csak ezeket ugyanúgy ABC-nek hívták, mint a kisebbeket.

A kádárista vezetés ideológiája teljesen szembehelyezkedett a nyugattal, ami nem csak azt jelentette, hogy névlegesen sem lehetett utánozni, hanem azt is, hogy nagyon limitáltan juthatott el Magyarországra áru onnan. A külföldi, akkor többnyire a szocialista blokk valamelyik más országából importált árut jelentett. A kínálat és kereslet ritkán találkozott. Az áruhiány a tervgazdaság hibája volt, hiszen a gazdasági folyamatokat nem lehetett úgy megtervezni, hogy minden pontosan az előre elgondoltak szerint történjen meg.

Hivatalosan az első ABC-áruházakat 1964-ben, Budapesten adták át.

Később egyre több önkiszolgáló üzlet nyílt, amelynek hivatalosan nem ABC volt a neve, de az elnevezés köznevesült, és még ma is általánosan használják. Nevét onnan kapta, hogy a mindennapi szükségleteket kielégítő mindenféle árucikk kapható benne. Más, tisztázatlan forrás szerint neve az Alapvető Beszerzési Cikkek rövidítéséből keletkezett, azonban létezik olyan variáció is, ahol az "A" az "Általános", illetve a "B" a "Bolti" szó rövidítése.

Európa a keleti blokkon kívüli részein és az USA-ban a nagybevásárlás hagyománya egészen régre nyúlik vissza. Az igény erre – kézenfekvő módon – az autó és a hűtőszekrények elterjedésével kezdődött meg. Itt már a negyvenes években is voltak nagyáruházak, amik jellemzően a külvárosi, olcsó telkeken épültek fel. Ezek és a ma ismert hipermarketek között egészen apró különbségek vannak csak.

©

“Felfoghatatlan volt a végtelennek tűnő választék”

Itthon a változás csak a nyolcvanas évek végén kezdődött. A szovjet típusú szocializmus ekkor véget ért. Magyarországra szépen lassan elkezdett beszivárogni a nyugat. Itthon az egyik első, új típusú bolt egy SPAR volt, ami Tatán nyitott meg 1991-ben. A szupermarketek megjelenése erősen foglalkoztatta a hazai közvéleményt, hiszen alapjaiban változtatták meg vásárlási szokásainkat, és alakították át a kereskedelem működését.

Amikor a környezetünkben élő idősebb embereket kérdeztük arról, hogy mire emlékeznek, miben és mennyire volt más a 90-es években vásárolni, mint azelőtt, mindannyiuk azt emelte ki, hogy szinte felfoghatatlan volt a végtelennek tűnő választék, lehetőség. Ezt azelőtt a többség sosem tapasztalta, maximum a tévében vagy az újságokban látta csak. Többen kiemelték – főleg akkor kisgyermekes anyukák –, hogy megjelentek a nagy, családi kiszerelésű termékek a boltok polcain. Mindenki elkezdett nagybevásárlásokat tartani, amikor is egy-két hétre előre be tudta szerezni, amire szüksége volt. Sőt, ha valami akciós volt, és tartósan elállt, akkor gyakran akár több hónapra elegendő készletet is felhalmoztak belőle.

A szuper- és hipermarketek az életünk részeivé váltak, de azért nagyon sok minden változott az elmúlt 30 évben. Fontossá vált például, hogy ezek az üzletek mindenki számára jól megközelíthetőek legyenek, ezért a külvárosokból a városok szívébe költöztek. Több ilyen cég különösen nagy hangsúlyt fektet a folyamatos modernizációra és megújulásra. Amíg 25 évvel ezelőtt az volt a fontos, hogy minél szélesebb termékkínálattal rendelkezzenek ezek a boltok, ma már inkább ott szeretnek vásárolni az emberek, ahol emellett figyelnek a speciális igényű táplálkozáshoz szükséges termékekre is, és megtalálhatóak a polcokon a vegán, bio, laktóz- és gluténmentes árucikkek. A vásárlók egyre tudatosabbak, ezért az is egyre fontosabbá válik, hogy a hely, ahol vásárolnak, mennyire figyel az ökológiai lábnyomára, vagy arra, hogy hazai kiskereskedők termékeit is meg lehessen vásárolni az üzleteikben.

 

A SPAR volt az első, aki 25 évvel ezelőtt a hipermarket-formátumot bevezette Magyarországra győri INTERSPAR-jával. Azóta már szerte az országban 34 üzlet várja a vevőket kis- és nagybevásárlásokra frekventált lakóövezetekben, belsőbb kerületekben. Az évek során a kínálat is és a szolgáltatások is egyre csak bővültek, ma már több mint 30.000 árut forgalmaznak az üzletek, és ezek közül számos, a speciális igényeket kielégítő termék is elérhető, legyen szó vegán, bio, laktóz- és gluténmentes preferenciájú táplálkozásról. A cég Hungaricool nevű versenyével elkötelezetten támogatja a hazai élelmiszeripari kkv-kat.

Felelősségteljes gondolkodását, üzletpolitikáját jól mutatja, hogy élen jár fenntarthatóság-centrikus szemléletével, kezdve az e-töltőállomások telepítésével, a környezetbarát pékáru tasakokkal, folytatva a lebomló virágcserepekkel, a többször használatos szilikonfedelekkel (tejfölökre, vajkrémekre), de gondolhatunk a drasztikus műanyag-csökkentésre is (a zöldség-gyümölcs csomagolások évi 1092 kg-os vagy a PET palackok 80 tonnás műanyagcsökkentésére 2018-ban). Sőt, nemcsak a termékek vonatkozásában, de magában a vásárlótérben is érvényesül az ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítés, hiszen minden új és átépült INTERSPAR-ba környezetbarát és energiatakarékos hőkezelési és világítási technológiát telepítettek.

A mostani nehéz helyzetben pedig a SPAR házhoz szállítási szolgáltatása az, ami megkönnyíti és még biztonságosabbá teszi a bevásárlást.



Az oldalon elhelyezett tartalom a SPAR Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

SPAR BrandChannel

Mire harap a magyar? – Húskörkép

Megnéztük, hogyan választunk, ha húst vásárlunk, mennyit és milyen fajtákat eszünk, és igyekszünk izgalmas alternatívát is felkínálni a pörkölt és a vasárnapi rántott szelet helyett.

SPAR BrandChannel

9 termék, amiből csak a magyar az igazi

Vásárláskor egyre válogatósabbak vagyunk. Jobban figyelünk arra, mi mennyi cukrot tartalmaz, van-e benne allergén anyag, gluténmentes-e vagy sem... De van még egy dolog, amire igencsak érdemes figyelni: hogy hol gyártották az adott élelmiszert. A Magyar Termék logót viselő áruk vásárlásával hatékonyan támogathatjuk a gazdaságot, ám van másik jó oldaluk is: nagyon ízletesek. Összegyűjtöttünk 9 olyan finomságot, amiből csak a magyar az igazi.