A holisztikus munkavállalói jóllét fontosságát és előnyeit egyre több munkáltató ismeri fel Magyarországon is. De mit is jelent ez a kifejezés, milyen előnyök származnak belőle, és hogyan valósíthatja meg a munkáltató a gyakorlatban azt, hogy dolgozó kognitív, érzelmi és fizikai állapotára is egyaránt odafigyel?
Az, hogy egy munkavállaló mitől érzi magát jól és biztonságban a munkahelyén, számos szempont összessége. Fontos részét képezik ennek az egyes béren kívüli juttatások, amelyek hosszú távon nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók számára is megtérülnek. A gondoskodó munkahelyekről, az öngondoskodás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó edukációról „Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj” kapcsán Pataki Tímea zsűrielnökkel, a Prémium Egészségpénztár ügyvezetőjével beszélgettünk.
Az egy évben többször is kiadható csekély értékű juttatás az elmúlt időszak inflációs környezete, valamint az év ezen időszakában a karácsony közeledte miatt nagy népszerűségnek örvend, és egyre többen a hosszú távú javadalmazási stratégiájukba is beépítik. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a jövedelemkiegészítés ezen formáját jobban megbecsülik a munkavállalók, mintha ugyanezt az összeget a fizetésükkel együtt, számlára kapták volna meg.
Lehel Zsuzsanna a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, szuperereje pedig, hogy meg tudja hajlítani az időt. Egy apró és fiatal szervezet vezetőjeként kollégáival azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos, felelős étkezés és vendéglátás fontosságára. Az elmúlt néhány évben egyre szélesebb körhöz érnek el edukatív, szemléletformáló tevékenységükkel és Fenntartható Vendéglátóhely minősítési programjukkal. Patai Krisztina, a Future Talents Consulting alapítója, a „work smarter not harder” alapvetésében hisz. Fejvadászként és executive karrier-coachként is az a célja, hogy mindenki a neki leginkább megfelelő helyre kerüljön, azaz minél több elégedett munkavállaló legyen az országban. Vallja, hogy szakma és magánélet egyensúlya létkérdés, és hogy a teljes és örömteli élet az önmegvalósításnál is fontosabb lehet. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Már egy ideje működnek a REpont-automaták, kitapasztaltuk és megtanultuk a rendszert, és mostanra világossá vált, hogy használatuk azt a szemléletváltást is elhozta a lakosság körében, amit létrehozói vártak tőle. Hiszen amellett, hogy a visszajáró 50 forintoknak mindenki örül, egyre többen ismerik fel azt is, mennyire sokat tudnak tenni a visszaváltással a környezetvédelemért. Egy REpont-automatánál beszélgettünk az odaérkezőkkel arról, hogy mik a tapasztalataik a rendszerrel kapcsolatban.
Az egészségértés az egyik kulcsa annak, hogy mindenki szintet léphessen a saját életében és hozzájáruljon ahhoz, hogy a leginkább rászorulók is megkaphassák a legjobb kezeléseket. Az egészségértést támogató kezdeményezéseket pedig évek óta segíti az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének pályázata. Az Egészségértés Díjon elindult projektek között van például a demenciában szenvedőknek szervezett, a saját fiatalkorukat megidéző különleges program, amelyet a szentendrei Skanzen hívott életre, és az egészségügyi szakembereket a lakossággal összekötő projekt is – mondta a HVG BrandLab-nek dr. Szalóki Katalin, az Egészségértés Díjat alapító Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az évek óta nagy sikerrel futó díjra az idén is jelentkezhet bárki, aki újdonságot hozott létre az egészségértés területén.
Dr. Vass Dorottea egyetemi adjunktus, olvasáskutató, és csapata a könyvíráson keresztül segíti az általános- és középiskolások intellektuális és önismereti fejlődését. A D012 program keretein belül 12 lépésben vezetik végig a gyerekeket a könyvkiadás folyamatán az ötlettől a nyomdába küldésen át egészen a könyvbemutatóig. Céljuk, hogy a gyerekekből hosszútávon sikeres, innovatív és önállóan gondolkodó emberek váljanak. Dojcsák Dániel egy nagyvállalati digitális ügyfélkezelési megoldásokat fejlesztő IT cég, a 200 főt foglalkoztató Shiwaforce marketingigazgatója. A szoftverfejlesztésen túl agilis és egyéb módszertanokra, tapasztalatokra építve tanácsadással, szakmai és vezetői tréningekkel és digitális eszközök bevezetésével is támogatják a ügyfeleik hatékony működését. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Szombat délelőtt. Az újrahasznosítható csomagolást visszaváltó automata előtt a szokásosnál is nagyobb sor kígyózik, hiszen a hétvégi bevásárláskor kapóra jön a hét közben összegyűjtött dobozok, üvegek és palackok visszaváltásáért járó, darabonként 50 forint. De kapnak-e bármit is a boltok a visszaváltások után, és ki mondja meg, hol lehet visszaváltási helyet létesíteni? Tényleg célravezetőbb ez a rendszer, mint a régi taposós módszer? Ehhez hasonló kérdésből rengeteg van, ebben a cikkben megválaszoljuk azokat, amiket a leggyakrabban tesznek fel.
Azok a szolgáltatók, amelyek kiemelkedően teljesítenek a Betegbarát kezdeményezés szempontjai alapján, elnyerhetik az Év Betegbarát Szolgáltatója címet. Ez az elismerés nem csupán egy rangos díj, hanem egy olyan visszajelzés, amely motiválja a szolgáltatókat arra, hogy folyamatosan fejlődjenek és még magasabb színvonalú ellátást nyújtsanak a páciensek számára. Nevezni október 21-ig lehet!
Mint Stan és Pan vagy Bud Spencer és Terence Hill – a minden szavát gondosan mérlegelő ifjonc és a sziporkázóan széteső „szakma öregje” úgy egészítik ki és inspirálják egymást. Gódor Zola végzettsége szerint közgazdász, saját definíciója szerint matek coach, az ország egyik leginnovatívabb oktatási programjának, a Rapid Mateknak arca és kidolgozója és Iglódi Csaba eredetileg újságíró (esetleg politológus vagy üzleti hírszerző), aki sakkvilágbajnok ugyan nem lett, de a reputációmenedzsmenttől kezdve a közösségépítésig mindennel foglalkozik – jelenleg leginkább személyes vezetői tanácsadással, de újabban Libri irodalmi díjas író is. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek a generációk és eltérő üzleti modellek között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Az egyetemi tanulmányok vagy az önálló élet kezdetén sokaknak új kihívás a lakhatási, tanulmányi és megélhetési költségek, így például a digitális rezsi előteremtése. A tanulmányokat folytató – és emiatt még alacsony jövedelmű – fiatalok egyre rutinosabban kezelik az ilyen kiadásokat. Segítségként összegyűjtöttük, hogyan találjuk meg a kedvező ár-érték arányú, minőségi szolgáltatásokat, termékeket.
Topolcsik Melinda 2017 óta a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója, mintegy 1300 kolléga munkavégzéséért és jóllétéért felel. Nyitrai Katalin a tipikus és az eltérő fejlődésű gyermekekkel inkluzív szemléletben foglalkozó Csodavár Alapítvány kommunikációs és fundraising vezetője. Melinda egy elkötelezett sportrajongó, aki délelőtti futása előtt szorított helyet az interjúnak, Katalin egy masters kosaras, aki nemrég aranyéremmel érkezett vissza az EB-ről. Két lelkes, energikus vezető, akik más-más területen, de nagyon hasonló értékek mentén dolgoznak. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Emőke, aki bűnelkövető fiatalok pártfogó felügyelőjeként járt először a bagi cigánytelepen és Tamás, aki a Fibonacci-spirált tetováltatta magára, hogy sose feledje a helyes arányok fontosságát. Egy jogász-szociálpedagógus, aki olyan Magyarországról álmodik, ahol mindenki születésétől függetlenül minőségi oktatáshoz juthat, és egy mérnök, akinek a cége magyar vállalatként elsőként szerezte meg a Google Cloud premier partneri státuszát. Egy realista álmodó, akinek a szülői mentorprogramon túl már a jövő szakpolitikusi képzésére is van terve, és egy menedzser, akinek az az álma, hogy a vállalatot az amerikai tőzsdére vigye. Dr. Both Emőke, a BAGázs Egyesület alapítója és Szatmári Tamás, a felhős technológiával és adatelemzéssel foglalkozó Alíz Technologies Kft. ügyvezetője. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
A jelenlegi gazdasági helyzet sok vállalkozás számára jelent kihívást, ezért elengedhetetlen, hogy a cégek hatékonyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal. A FlottaMan Zrt. független mobilitási szakértő, és már bő egy évtizede nyújtja szolgáltatásait vállalkozásoknak és nagyvállalatoknak, akiknek a járműflották kezelése nélkülözhetetlen a mindennapi működés során. Paksi Tamással, a FlottaMan Zrt. új értékesítési igazgatójával beszélgettünk a flottakezelés előnyeiről, a tartós bérlet lehetőségeiről, a piac helyzetéről, valamint a cég jövőbeli terveiről.
Kotyogós vagy kapszulás? Szemes vagy őrölt? A kávéfogyasztás elterjedésével a lehetőségeink is kibővültek, főleg az elérhető kávéfőző eszközök tekintetében. A kávé világnapja alkalmából kitérünk pár érdekességre és tudnivalóra.
Tíz évvel ezelőtt felhívtak egy anyukát, hogy menjen a gyerekért az óvodába, mert valami baj van vele. Csütörtöki nap volt – erre azért emlékszik, mert aznap dolgozott ott utoljára. A kisgyerekről kiderült, hogy cukorbeteg, az óvodáról, hogy nem akarja visszafogadni, az anyukáról pedig, hogy nem adja fel könnyen, főleg, ha igazságtalansággal találkozik. Kocsisné Gál Csilla ma már a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kuratóriumi alapítójaként és elnökeként segít a gyerekeknek és családtagjaiknak megtanulni a betegség komplex kezelését, életmódot váltani és megküzdeni az előítéletekkel. Ezúttal Vágó Beáta fekete öves HR-tanácsadóval alkottak egy párost. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
A kórházi ellátásra szoruló gyermekek mielőbbi gyógyulásához kulcsfontosságú a minőségi étkezés biztosítása, ami nem is olyan könnyű feladat, ha azt vesszük alapul, hányféle különböző étrendnek kell megfelelni ahhoz, hogy minden gyermek a saját igénye szerinti legjobb élelmet kapja meg. A Heim Pál Gyermekkórházban 30 ezer fekvőbeteg és kísérő szüleik étkeztetéséről gondoskodnak egy évben, ez segítség nélkül szinte elképzelhetetlen lenne.
Egy évtizedre nyúlik vissza a TARR Kft. Business üzletága és a víziközmű-szolgáltatást nyújtó Zalavíz Zrt. együttműködése. Egy ilyen komplex szervezet zökkenőmentes működéséhez a gyors adatátvitel kulcsfontosságú, mivel az esetleges kimaradások nemcsak a lefedett térségekben élők vízellátását befolyásolhatják, de akár természeti károk is keletkezhetnek. Ilyenkor pedig minden perc számít.
Talán nem is gondolnánk, hogy egy évben egy magyar lakosra vetítve mennyi PET-palack, alumínium doboz és üveg kerül forgalomba: összesen 3,2 milliárd darabról beszélünk! Ez egy főre lebontva évente 333 darabot jelent, gyakorlatilag az év minden napjára jut egy darab. A csomagolóanyag főként a kommunális hulladékban végezte, és nem lett újrahasznosítva, a több EU-s ország után Magyarországon is bevezetett DRS visszaváltási rendszernek köszönhetően immár 300 millió palack, üveg és doboz hulladéka került megfelelő helyre, de ez a szám folyamatosan nő.
Mára lényeges szempont, hogy a finanszírozáson túl az autóflották menedzsmentjéhez milyen szolgáltatások kapcsolódnak, és egyre fontosabb a korábbinál nagyobb rugalmasság is.
