Érték.Lánc Program néven éves adományozási programot indít a Lidl Magyarország. Meglévő adományozásaikon túl most pénzadománnyal segítik a hazai közhasznú szervezetek munkáját. Olyan kezdeményezéseket várnak, amelyek családok, gyermekek és helyi közösségek valós problémáira reagálnak. A jelentkezés 2026. június 9-én indult el, a végső döntésbe pedig a vásárlókat is bevonják.
A public cloud első hullámában sok vállalat számára az infrastruktúra gyors modernizációja jelentette a prioritást. Fejlesztési projektek indultak, új digitális szolgáltatások épültek, miközben a szervezetek többsége csökkenteni tudta a saját infrastruktúra-üzemeltetés terheit is.
A One Alapítvány a Bethesda Gyermekkórház közös, virtuális valóságra épülő komplex fájdalomcsillapító programja már a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a szombathelyi Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban is elérhető. A hálózatbővülés egy olyan mélyreható szemléletváltást képvisel, amely a modern gyermekgyógyászatban egyre erőteljesebben érvényesül: a gyógyszeres ellátás mellett a félelem és a szorongás tudatos, intézményesített kezelése is a gyógyítás elválaszthatatlan részévé válik. A programhoz csatlakozó kórházak és a One Alapítvány közös sajtótájékoztatóján szakemberek számoltak be a program eddigi tapasztalatairól, az érdeklődők pedig a VR-eszközök működését élőben is megtekinthették.
A magyar klímatechnikai piac jövőjét meghatározó stratégiai egyeztetés helyszíne volt az elmúlt napokban a Rotovill Zrt. pécsi központja, ahol Zheng Jianjiang, az AUX Group alapítója és elnöke személyesen találkozott a márka magyarországi kizárólagos forgalmazójának vezetőivel.
Jó idő van, az ablak nyitva, a levegő kellemes, vele együtt viszont megérkezik a pollen, a por, a cipőtalpak nyoma és minden, amit a városi élet szinte észrevétlenül behord az otthonunkba. Ilyenkor sokan ugyanarra döbbennek rá: a lakás nemcsak egy hely, ahol élünk, hanem egy rendszer, ami vagy támogatja a mindennapokat… vagy épp plusz energiát vesz el tőlünk.
A hal sokáig különleges alkalmakhoz kötődött a magyar konyhában. Karácsony, ünnepek, családi ebéd – ezek voltak a klasszikus pillanatok, amikor hal került az asztalra. A hétköznapokban azonban ritkábban jelent meg, részben a feldolgozás nehézségei, részben az alapanyag kiszámíthatatlansága miatt.
Tavasszal sokan ugyanazzal a felismeréssel szembesülnek: a bőr „emlékszik”. Azokra a nyári napokra, amikor a fényvédelem nem volt következetes, azokra a gyulladásokra, amelyek után halvány foltok maradtak vissza, és azokra az apró, láthatatlan sérülésekre, amelyek hónapokkal később válnak láthatóvá. A pigmentfoltok nem egyik napról a másikra alakulnak ki – és nem is egyik napról a másikra tűnnek el.
Az első munkanap sokszor ugyanúgy néz ki. Belépőkártya, gyors körbevezetés, laptop, pár adminisztratív dokumentum, néhány kötelező prezentáció. A dolgozók többsége hetekkel később már nem emlékszik pontosan arra, mit mondtak neki az onboarding során – arra viszont igen, hogyan érezte magát. És ebben meglepően nagy szerepe lehet egy egyszerű tárgynak.
A felhasználói tudatosság nemcsak a jelszóhalász támadások felismerésében fontos. Már az is kockázatot jelenthet, amikor eszközeink kapcsolatba lépnek a külvilággal. A következőkben azt tekintjük át, hogy milyen veszélyek leselkednek a Wi-Fi, a Bluetooth kapcsolatoknál, mi fenyeget egy USB eszköz csatlakoztatásakor, és mire kell odafigyelni az IoT hálózatoknál.
A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke.
Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.
A változó tranzakciós díjaktól az alapanyagveszteségen át az üzemanyagárak ingadozásáig számtalan hirtelen felmerülő vagy rejtett költség jelentkezhet egy KKV életében. Ezek a kiadások gyakran láthatatlanok, mégis jelentősen ronthatják a vállalkozások pénzügyi eredményét. Az okokról és a lehetséges megoldásokról tapasztalt cégvezetőkkel beszélgettünk.
Május 18–21. között rendezik az IPAR NAPJAI nemzetközi ipari szakkiállítást és a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítást, valamint az AUTOMOTIVE HUNGARY kiállítást a budapesti HUNGEXPO-n. 22 ország 370 kiállítója mutatkozik be az idei eseményen, amely most olyan témákra fókuszál, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, robotika, ipari digitalizáció és az innovatív gyártási technológiák, a hegesztéstechnika, a felületkezelés, a logisztika, valamint a munkavédelem.
Egyre többen kezelik úgy a szemüveget, mintha az egy egyszerű, bárhonnan beszerezhető kiegészítő lenne. Pedig ezt a hozzáállást akár a látásunk épsége is bánhatja.
Egyetlen falat jeges fagylalt, egy korty hideg ital vagy akár egy gyors fogmosás – és hirtelen éles, villanásszerű fájdalom hasít a fogakba. Nem tart sokáig, de elég ahhoz, hogy legközelebb már óvatosabban nyúljunk a kedvenc hideg vagy meleg ételeinkhez. Sokaknál ez visszatérő élmény, amely fokozatosan a mindennapok részévé válik, mégis kevesen tudják pontosan, mi áll mögötte.
Kora reggel, a telefon már az ébresztő előtt világít. Slack-értesítések, e-mailek, egy sürgős üzenet a pénzügyi vezetőtől, néhány LinkedIn-notifikáció. Mire a nap valóban elkezdődik, az agy már túl van több tucat mikrodöntésen.
A digitális csalások nemcsak gyakoribbak lettek, hanem hitelesebbek is: 2026-ra a támadók már nem hibáznak látványosan, ezért meg kell tanulnunk felismerni a jelszóhalász leveleket és üzeneteket, továbbá kezelni a jelenséget. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük fel a küzdelmet a fenyegetésekkel szemben, elengedhetetlen a felhasználói tudatosság.
Ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia belépett-e a gyerekek világába, hanem az, hogy a felnőttek képesek-e lépést tartani vele. Miközben a technológia egyre mélyebben átszövi a mindennapokat, a valódi kihívás az, hogyan őrizhető meg a kapcsolat szülő és gyerek között. Erre a dilemmára keresett választ a 4iG Csoport edukációs eseménye, amely megmutatta: a mese még az AI korában is lehet az a közös nyelv, ami összeköt.
A nagy vállalkozói történeteket hallgatva hajlamosak vagyunk kizárólag a sikerekre koncentrálni, kihagyva azokat a pillanatokat, amikor komoly küzdelemre, egy-egy jó ötletre, vagy épp némi kitartásra volt szükség ahhoz, hogy megérkezzen az a bizonyos világhír. Pedig az esetek jó részében az igazán inspiráló részeket a kezdetek kezdetén érdemes keresni.
SSD vagy RAM bővítés, esetleg felújított laptop? Megmutatjuk, mikor éri meg tuningolni a régi gépet, és mikor jobb váltani.
Van az a pont, amikor a laptop már nem egyszerűen „lassabb lett”, hanem érezhetően akadályoz a munkában. A bekapcsolás percekig tart, egy videóhívás mellett már nem fér el a böngésző több füllel, és minden kattintásnál ott a kis késés. Ilyenkor a legtöbben ugyanarra keresnek rá: „SSD laptopba”, „RAM bővítés”, „hogyan gyorsítsam fel a gépem?”
Ez sokáig teljesen logikus út volt. Egy SSD-csere vagy memóriabővítés tényleg képes volt új életet lehelni egy régi gépbe. Csakhogy 2026-ra a helyzet megváltozott. Az alkatrészárak emelkedése, a technológiai korlátok és a laptopok felépítése miatt már nem minden esetben ez a legjobb döntés.
A refurbished piacon dolgozó cégek – például a Furbify – tapasztalata szerint egyre több felhasználó jut el odáig, hogy nem csak „feljavítani” akarja a régi gépet, hanem átgondolja, megéri-e egyáltalán tovább költeni rá.