Külföldön vállalkozni magyarként

Ehhez számos kérdést kell megválaszolni. Például, hogyan induljanak neki a magyar kkv-k a külföldi piacoknak? Legyen szó akár európai uniós, akár azon kívüli országokról, milyen felkészültséggel vághat neki egy magyar kkv a feladatnak az ismeretlen jogi, adózási és gazdasági környezetben, ha a magyar piacnál nagyobbat tervez magának?

Mire kell figyelni, ha egy kis- és középvállalkozás külföldön is sikeresen szeretne üzletelni?

Az olyan vállalkozásoknak, amelyek már kinőtték a magyar piacot, vagy tompítanák annak esetleges kilengéseit, kézenfekvő döntés a külföldi piacra lépniük. Ez azonban nem mehet úgy, hogy egy munkásbrigád kiutazik, néhány hetet ott tölt, teljesíti a megrendelést, zsebre vágja a pénzt és hazautazik, mintha ott se lett volna. A legtöbb ilyen próbálkozás "csúnya" véget ér, mind pénzügyi oldalról, mind az adott vállalkozás megítélése szempontjából. Ezért is érdemes előre tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról, legyen szó telephely-bejelentésről, adózási nemekről, munkatársak foglalkoztatásáról vagy jogi környezetről.

„Időről időre megjelennek olyan hazai cégek, amelyek versenyképesen gazdálkodnak, és igyekeznek valóban piaci alapon, hosszú távon tervezni, aminek része az, hogy külföldön is terjeszkednek. Nekik előbb vagy utóbb szükségük lesz egy hatékony, bizalmi alapú tanácsadói háttérre” – mondja Dr. Fehér Dániel, az Alliott Group tag Fehér Legal & Tax managing partnere, Budapesten és Frankfurt am Mainban bejegyzett ügyvéd, adótanácsadó. A magyar vállalkozók között van egy olyan réteg, amely távlatokban, piacképes megoldásokban gondolkodik, sokat dolgozik és küzd azért, hogy fejlődhessen – és fejlődik is. Így jut el oda, hogy idővel a maga ura lesz, jobb életminőséget ér el, fejlődésének a következő szintje pedig az, hogy külföldre is elvinné a termékeit vagy a szolgáltatását. 

A következőket kell végigjárnia egy külföldre vágyó cég vezetőjének

„Először azt kell megvizsgálni, hogy a vállalkozás milyen formában tud az adott országban működni: a tevékenység keletkeztet-e telephelyet, és milyen adózási kötelezettségeknek kell megfelelni. Amennyiben a cégnek adózási telephelye keletkezik, szükséges bizonyos adónemekben regisztráltatni magát, és az adóterhek egy részét külföldön kell megfizetnie. Fontos az is, hogy milyen munkavállalókkal dolgozhat ott, hol kell őket bejelenteni, melyek a foglalkoztatás, a kinttartózkodás, illetve a munkaszerződés feltételei. Ezeken kívül vannak még idegenrendészeti feladatok, letelepedés esetén pedig a családjogi vonatkozásokra is figyelni kell. Sok feladat van, könnyű hibázni” – folytatja Dr. Fehér Dániel.

Az ügyfeleik között például volt olyan kis, magyar családi élelmiszeripari vállalkozás, amelyik az Egyesült Arab Emírségekbe készült egy több 10 millió forint értékű megrendelést szállítani. Mielőtt megegyeztek volna az ottani partnerrel a szállítás és a fizetés ütemezéséről, kikérték a Fehér Legal & Tax és rajta keresztül a helyi Alliott Group tag véleményét arról, milyen jogi garanciákat tudnak érvényesíteni a folyamat során. Ahogy az is fontos volt, hogy az adott élelmiszert az Emírségek illetékes hatósága bevizsgálja és engedélyezze.

„Volt olyan esetünk is, amikor egy 15 éve francia telephellyel rendelkező, több uniós országban tevékeny magyar építőipari céggel akartak utólag közel 10 millió eurós nagyságrendű társadalombiztosítási járulékot megfizettetni, nem kis mértékben veszélyeztetve a magyar adófizetői érdekeket is. Ebben az ügyben a francia hatóságok váratlanul azzal álltak elő, hogy a nevezett magyar vállalkozás valójában egy francia cég, és mindent bevetettek, hogy hozzájussanak a járulékokhoz: az ügyvezetőket büntetőeljárás alá vonták, ennek során gyanúsítottként hallgatták ki őket, nyomást gyakoroltak rájuk, de a hatékony jogi képviselettel sikerült kivédeni a próbálkozást” – meséli a szakértő.

„Sok külföldi állam, így a német vagy a francia is védi a piacát, hisz nem az az elsődleges érdeke, hogy ott telepedjen le egy külföldi cég, és a hatóságok részéről is érezhető ez a hozzáállás. Talán háborgatásnak nem nevezhető, de észrevehető, hogy egy magyar hátterű cégnek kicsivel nagyobb kihívásoknak kell megfelelnie mind az ügyintézés, mind az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartás területén, mint a helyieknek” – folytatja a Fehér Legal & Tax managing partnere.

Dr. Fehér Dániel szerint ahhoz, hogy egy magyar vállalkozás több országban jelen legyen anélkül, hogy mindenhol céget kelljen alapítania, nagyon komoly költségkalkuláció szükséges. Mindenképp érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az adott tevékenységhez milyen szabályokat kell betartani és ez mennyibe kerül. Az, hogy majd menet közben megoldjuk, külföldön nem megy. Fontos a helyi szokások és sajátosságok tiszteletben tartása, a tevékenység kezdetén pedig, a kapcsolatok kiépítésekor aranyat ér a segítség. Ezek a feladatok egy jó tanácsadó közreműködésével és megfelelő háttérrel valósíthatók meg sikeresen. „A szolgáltatásnál alapvető, hogy személyre szabottnak kell lennie, ezért mindig egyedi tanácsadásra van szükség. Nem sok olyan tanácsadó iroda van Magyarországon, amely határon átnyúló szolgáltatások nyújtására is be van rendezkedve. A legnagyobbak nagyobb vállalkozásokra fókuszálnak, mi azonban a kisebb méretű kkv-k részére is hatékony segítséget tudunk nyújtani” – folytatja Dr. Fehér Dániel.

Hiba esetén nagyon széles sávon mozognak a büntetések: a néhány 10 ezres és a több millió eurós bírságra is vannak példák. A jogi és gazdasági szankciókon felül ezzel az a nagy gond, hogy az érintettek elveszíthetik a megbízható üzleti partneri státuszukat, ez pedig az üzleti renomét és a kapcsolatokat különösen veszélyezteti.

A tartalom a Fehér és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a Fehér Tax Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. alkotta Fehér Legal & Tax megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.