Fenntarthatóság, amivel vissza lehet fogni az emberek mohóságát
Több értelemben is túlhasználjuk bolygónkat, márpedig a gazdasági és társadalmi prosperáláshoz az emberi mohóság visszaszorítására, fenntartható fejlődésre van szükség. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan lehet jól hangzó, de üres ígéret helyett a vállalati stratégia szerves része?
Kevés olyan tételmondat van a gyakran emlegetett fenntarthatóságra vonatkoztatva, mint Mahatma Gandhié. Az indiai függetlenségi mozgalom politikai és spirituális vezéralakja azt mondta: „A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára.”
Márpedig a föld lakóinak száma, ezzel együtt mohósága megállíthatatlanul nő. 1950-ben még csak 2,5 milliárd, 2016-ban pedig már 7,4 milliárd, és az ENSZ becslése szerint 2050-re várhatóan 9,7 milliárd földlakót kell megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel, élelemmel, munkával, egyszóval: élettel ellátni, egyre kedvezőtlenebb klíma- és gazdasági helyzetben. Ehhez kell a jelenleg főképp egyenlőtlenségre, kizsákmányolásra és túlfogyasztásra épülő világunkat olyan fejlődési ívre állítani, ami a lehető legtöbb embernek jó és fenntartható.
A fenntarthatóság fogalma napjainkban talán túlzottan is a környezet védelmére korlátozódik, pedig a Gandhi által említett mohóság sokkal több területre van hatással. A kifejezés divatos, sokszor használt, talán túlhasznált is, de ha tágan értelmezzük, akkor felsejlik, hogy komoly társadalmi és gazdasági megfontolások húzódnak mögötte. Ezt tartották szem előtt a világ vezetői is 2015 szeptemberében, amikor elfogadták a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját. Ez az ENSZ-menetrend egy sor fenntartható fejlesztési célt határoz meg a szegénység felszámolása, a bolygó megvédése, az emberi jogok védelmének biztosítása és a mindenki számára elérhető jólét érdekében.
Világunk teljes átalakítása
A fenntarthatóság lényege tehát egy olyan fejlődési pályára való törekvés, amelyik tartósan követhető, azaz amely mentén haladva a fejlődés során nem éljük fel a későbbi létezésmódok tartalékait és lehetőségeit. Nem állítunk túl erőset azzal, hogy ehhez a világ eddigi működésének teljes átalakítására van szükség, és arra, hogy a fenntarthatóságban a politika, a társadalom és a gazdaság minden szintje érdekelt és motivált legyen.
Ezt nemcsak az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással érhetjük el, hanem a szociálisan befogadó társadalomra és gazdaságra való törekvéssel, a tisztességes munkához való jog biztosításával, a fenntartható élelmiszer-termelésre és -fogyasztásra való áttéréssel, vagy akár az innovációba és a hosszú távú infrastruktúra-korszerűsítésbe való beruházással.
Egy működő példa: a tisztességes és méltányos kereskedelem rendszere
A környezet, társadalom, gazdaság harmonizálására az egyik legismertebb működési modell a mozgalomként indult, ma már kereskedelmi szabványt jelentő fair trade rendszere. A több évtizede működő méltányos kereskedelem lényege, hogy a hosszú távú fejlődés és a fenntarthatóság nevében egyes termékek esetében igyekeznek több pénzt visszajuttatni a fejlődő országok termelőinek. A magasabb felvásárlási árért cserébe a fair trade magas környezeti és szociális elvárásokat fogalmaz meg a termelőkkel szemben.
A méltányos kereskedelem a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat megváltoztatására törekszik azért, hogy csökkenjen a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék, a szegény régiók termelői is tisztességes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben. A méltányos rendszerben így jól járnak a helyi termelők, a kereskedők és a minőségi árut kapó fogyasztók is, méghozzá úgy, hogy a helyi termelők kizsákmányolás helyett amennyire csak tudják, óvják a környezetet.
A fair trade-nek köszönhetően rövidül a beszerzési lánc és csökkennek az árrések, így a bevétel sokkal nagyobb százaléka jut a termelőhöz, mint a bevett rendszerben, ráadásul a fair trade rendszerében bonyolított kereskedelemnek köszönhetően a helyi fejlesztések is pénzhez jutnak.
Márpedig a fenntarthatóság egyik kulcsfontosságú eleme éppen a lokalitás: a helyi közösségek és a társadalom civil csoportjai támogatják és gyorsítják a fenntarthatóság megteremtését amellett, hogy magasabb – politikai és gazdasági – szinteken is jelentős lépéseknek kell történniük a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.
A méltányosság kérdése nem csupán a kereskedelemben, hanem a munkahelyen is előtérbe kerül a fenntarthatóság kapcsán. Felmérések bizonyítják, hogy a sokszínű munkaerő sokkal sikeresebb, mint a homogén háttérrel rendelkező alkalmazottak. A diverzitás kezelése egyenlő bánásmódot, integrációt és vállalati diszkriminációmentességi irányelveket foglal magában. Ennek az a célja, hogy pozitív módon hangsúlyozza ki az alkalmazottak egyéni sokszínűségét, és felhasználja azt a vállalaton belüli hozzáadott értékhez.
Fenntarthatóság mint a vállalati stratégia része
A fenntarthatóság megvalósításában jelentős szerepet játszanak a cégek is. Ösztönözheti őket ebben az, hogy több kutatás is azt mutatja, a fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozások nagyobb profitra tehetnek szert például azáltal, hogy a környezettudatosság jegyében jobban odafigyelnek az energiafogyasztásra, vagy éppen olyan munkafeltételeket teremtenek meg, amelyek által elégedettebbek és motiváltabbak lesznek a munkavállalóik. Ezt a befektetők is felismerik, és egyre inkább ebbe az irányba terelik a cégeket, amelyek ma már sokféle módon bizonyíthatják elköteleződésüket: tudatos fogyasztással és erőforrás-felhasználásával, a sokszínűség tiszteletben tartásával, a munkabiztonság garantálásával, illetve a tisztességes és átlátható működéssel járulhatnak hozzá a fenntarthatóság megvalósításához.
Ebben egyre inkább érdekeltek a vállalatok, és nem csak úgy, hogy zászlajukra tűzik a fenntarthatóság jól hangzó, divatos jelszavát, hanem konkrét lépésekkel is bizonyítják elköteleződésüket, hogy hozzájárulnak világunk jobb működéséhez. A fenntarthatósági lépések megvalósításában az idén 90 éves, Magyarországon több mint tíz éve jelen lévő Raben Trans European Hungary Kft. is élen jár. Példaértékű módon demonstrálják, hogy egy cég mennyire szerteágazó területeken tehet lépéseket ebben a kérdésben.
A Raben célul tűzte ki, hogy 2025-re zéró emissziós céggé válik, jelentősen csökkentve ezzel a cégcsoport ökológiai lábnyomát. Ezen cél elérése érdekében a magyar leányvállalat a szén-dioxid-kibocsátás mérésére és a mennyiség visszaszorítására vonatkozó intézkedéseket vezet be, monitorozza a telephelyi energiafelhasználást, hatékonyabban és észszerűen használja fel az erőforrásokat, és megújuló energiaforrásokat alkalmaz.
A vállalat fenntarthatósági stratégiájában nem csak környezetvédelmi megfontolások szerepelnek. A cég hangsúlyozottan a pénzügyi eredmény etikus elérésére törekszik, aminek érdekében etikai kódexet alkotott, továbbá külön platformot hozott létre az esetleges visszaélések bejelentésére. A sokszínűség és az elfogadás is fontos érték a vállalatnál, ahol az a cél, hogy a vezetők legalább harminc százaléka nő legyen.
A cég rendszeresen vállal jótékony célú szállításokat civil szervezetek, kórházak javára, a munkatársak önkéntes munkát végeznek, továbbá nagy figyelmet fordítanak a helyi közösségekkel való együttműködésre, valamint a szállító alvállalkozók visszajelzéseire.
Fennállásának 90. évét ünnepli a logisztikával, raktározással és nemzetközi közúti szállítmányozással foglalkozó Raben Group. A Raben család által Hollandiában alapított első vállalata óta ma már Európa 13 országában, köztük Magyarországon van jelen, és rendelkezik saját telephellyel. Az 1931-ben a jelenlegi vezérigazgató nagyapja, Jan W. Raben által gründolt cég kezdetben helyi gazdák termékeit szállította a piacra, ma már átfogó logisztikai megoldásokat kínál a belföldi és nemzetközi disztribúció, a szerződéses logisztika, a tengeri és légi szállítmányozás, a komplett rakományos és intermodális szállítás, valamint a frissáru-logisztika területén, naponta 8500 teherautóval.
A Raben Group 2010-ben kezdte meg működését Magyarországon, egyre bővülő raktárkapacitása több tízezer négyzetmétert tesz ki. A magyar leányvállalat fejlődését jól jelzi, hogy a székhelyeként is szolgáló Dunaharasztiban 30 ezer négyzetméternyi új, korszerű raktárterületet adnak át idén, és a meglévő létesítményben is fejlesztéseket végeznek. A hazai és nemzetközi disztribúciós tevékenység további erősítése érdekében Győrben tavaly áprilisban megnyílt egy új, 1800 négyzetméteres, átrakóraktárként is funkcionáló egység.
Szintén jelentős mértékben, több mint 10 ezer négyzetméterrel bővült idén a Raben pécsi raktára, amely elsősorban a belföldi közúti szállítmányozási és raktárlogisztikai tevékenységet segíti, illetve legnagyobb helyi partnerének igényeit is kielégíti. A bővítésekkel idén növekszik a cég munkavállalóinak létszáma is, a jelenlegi mintegy 340-ről 400 fölé.
