A cég hétfői közleményében megjegyzik, hogy Magyarországon a gépkocsik kategorizálásánál kicsit máshol húzódik a határ, mint Nyugat-Európában, hiszen sok esetben a felső-közép kategória felett található nagy autók már a nehezen megfizethető modellek közé tartoznak. Így a felső kategóriás modellek, mint a BMW 7-es sorozata, a Mercedes S osztálya, a Volvo 80-as vagy a Lexus LS típusai felszereltségtől függetlenül luxus kategóriájú gépkocsikat jelentenek, még ha áruk sok esetben csak töredéke egy Porsche, Ferrari, Bugatti, vagy éppen Bentley példánynak. A tavaly forgalomba helyezett 129 luxus kategóriájú jármű mindössze 2,5 ezrelékét tette ki az összes új gépjármű értékesítésnek. 

A LeasePlan adatai szerint az elmúlt években általuk vásárolt cégautók közül a hét legdrágább értéke haladta csak meg a 20 millió forintot és a valaha megvásárolt legdrágább modell, egy Audi A8 4.2 V8 Quattro beszerzési ára sem érte el a 30 milliót. A legmagasabb beruházási értékű LeasePlan autók körében két A8-as Audi, egy Lexus LS, egy Jaguár Xj Type és egy BMV 7-es képviselte a luxus kategóriát, de helyet kapott egy nagy autó kategóriás A6-os Audi és két E-Classe Mercedes is. A flottakezelő adatai szerint a legdrágább autók listájában kiugró a német márkák dominanciája, a gépkocsik 80 százaléka származik ebből az országból. 

A hétköznapi modellek árától nem "fényévnyi távolságban" levő autók birtoklása rendszerint a jól profitáló vállalatokat vezető, tehetős üzletemberek privilégiuma Magyarországon, akik azonban az ilyen kocsik használatával nem tűnnek ki látványosan a közép-felső kategóriás autókban ülők népesebb csoportjából. A kiemelt csúcsvezetők is csak a teljes flotta mindössze 2 százalékát jelentő Audi A6, BMV 5-ös, Volvo S60-as és a hasonló kategóriájú modelleket használják, míg az igazgatók általában már a flotta egynegyedét kitevő felső-középkategóriás típust - Audi A4, BMW 3-as, Skoda Superb, VW Passat és Ford Mondeo - vezetik. 

Pesti Tímea, a LeasePlan kereskedelmi igazgatója szerint a cégvezetők korlátozott luxuskeresésében a cégautó szabályzatok, és sok esetben a kirívó presztízsű autók kerülése is szerepet játszik. A cég tapasztalatai szerint a magyarországi flottaautók beszerzési árai lényegesen kisebb szórást mutatnak, mint azt az országos értékesítési adatokból látható. Utóbbinál a legolcsóbb és legdrágább új autók ára között több mint húszszoros különbség is lehet. A flottaautók esetében a legdrágább cégvezetői autók havi bérleti díja is csupán háromszorosa a legolcsóbb, általában az értékesítő munkatársak által használt gépkocsikénak. 

A válság éveiben nem csak a luxusautókra, de a vállalati gépkocsikra fordított keretösszeg csökkentése, a beszerzések visszafogása, elhalasztása volt jellemző. A 2010-ben értékesített 52 000 gépjármű kevesebb mint 2,5 százaléka, 1245 darab esett a nagy autók kategóriájába és mindössze 15 százalék, 7860 autó volt felső-közép kategóriás. Az idei év első negyedéves forgalomba helyezési adatai alapján úgy tűnik növekedés várható, de a luxusautókból valószínűleg az idén sem fogy majd sokkal több, és ezek sem vállalati flottákban tűnnek majd fel a LeasePlan szerint.