Alexander Dobrindt közlekedési miniszter értetlenségének adott hangot a bizottsági elnök bejelentése miatt. Felfoghatatlan, hogy Németország miért nem vezethet be úthasználati díjat, amikor az autósoknak már szinte egész Európában fizetniük kell – mondta a bajor konzervatív CSU politikusa, hozzátéve, hogy Brüsszel "általánosító kritikája" elfogadhatatlan, és ha a bizottságnak "észrevétele" van a német szabályozással kapcsolatban, akkor "részletesen el kell mondania, hogy mi nem tetszik a törvényekben".

A német szabályozás két törvényből áll. Az egyik az autópályákra és szövetségi főutakra vonatkozó úthasználati díj 2016. január 1-jei bevezetéséről rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a külföldieknek csak az autópályák használatáért kell fizetniük.

A másik törvény értelmében a Németországban üzemben tartott autók tulajdonosai az úthasználati díj összegének megfelelő kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. Így végeredményben a külföldiekkel autópályadíjat fizettetnek, a német autósokra pedig nem hárul újabb teher.

A törvényhozás mindkét házában elfogadott törvények bírálói kezdettől fogva hangoztatják, hogy a rendszer hátrányosan megkülönbözteti a külföldieket, ami ellentétes az uniós joggal.

Jean-Claude Juncker bejelentése után a parlamenti ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - közlekedési szakpolitikusai úgy vélték: a bizottság elmarasztalja majd Németországot, a megoldás pedig nem az lesz, hogy végül nem vezetik be az úthasználati díjat, hanem az, hogy a németeknek is fizetniük kell.

Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően átlagosan 74 euró. A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak elektronikus matricát 5 és 30 euró közötti összegért. A közlekedési minisztérium szerint az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevétele lesz az úthasználati díjból.