Repcétől sárgállott az ország tavasszal – a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének adatai szerint 266 ezer hektáron vetettek tavaly (és aratnak az idén) az eddig étkezési és takarmányozási célra hasznosított növényből. A Kopint-Tárki adatai szerint a biodízelgyártás nemzetközi felfutása miatt a repce tavaly igazi sikernövénnyé vált: a termés és az ár is alaposan megemelkedett. A statisztikák szerint a repce-termésterület 60 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Csakhogy a termés még nem idehaza hasznosul: a repcemag és a kinyert repceolaj jelentős részét osztrák, svájci és német biodízel üzemek veszik meg, mivel a magyarországi gyártás még nem képes felvenni a hazai termés egészét.

A több mint egy tucat most épülő, illetve a közeljövőben beüzemelendő bioüzemanyag-gyár közül Bánhalmán épült meg az első biodízel-üzem – még Torgyán József agrárminiszterkedése idején, szerénynek mondható 207 millióból. 2003-ban a próbaüzem után a gyár bezárt – idén viszont újra kinyitott. Torgyán idején ugyanis nem sikerült még nagy vonalakban sem tisztázni, miféle adópolitikai változtatásokra és támogatási rendszerre volna szükség a bioüzemanyag-programhoz. Ma már biztosabbat lehet tudni, az agrártárca például a biodízel-alapanyag termesztéséhez hektáronként akár 8-9 ezer forintos, külön területalapú támogatást is adhat. Nem véletlenül indítja a hírek szerint termelését októberben a tavaly alakult Zöldolaj BB Zrt. visontai biodízelüzeme. A tervek szerint az itt feldolgozott 120 ezer tonna olajos magból 39 ezer tonna repceolajat állítanak majd elő – Hartmann Péter, a Zöldolaj BB Zrt. elnöke szerint a hazai igény 30-35 százalékát. A biodízel-finomító hazai és szlovák forrásból szerzi majd be az alapanyagot és a Mol-csoport legnagyobb repceolaj-beszállítója lesz. (Félreértés ne essék, a bio- előtag nem arra vonatkozik, hogy vegyszerek nélkül állítanák elő a repcét, vagy a benzinkiváltó etanol előállításához szükséges gabonaféléket, csupán azt, hogy nem holmi kőolajszármazékról, hanem megújuló energiaforrásról, biomasszáról van szó, amely elégetésekor csak annyi szén-dioxiddal terheli a légkört, amennyit növényi élete során megkötött.)

Az EU megújuló energiákra vonatkozó stratégiájának központi eleme a bioüzemanyagok minél nagyobb arányú bekeverése a hagyományos üzemanyagokba. Egy uniós jogszabály értelmében 2010-ben Európa valamennyi benzinkútjánál csak olyan dízel-üzemanyagot tankolhatunk, amely legalább 5,75 százalékos arányban tartalmaz növényi komponenseket. Magyarország vállalta, hogy 2008-ra eléri a 4,75 százalékos bekeverési arányt. Az ennél kisebb arányú növényi üzemanyagra 10 százalékkal magasabb jövedéki adó vonatkozik majd.

Mi értelme van Magyarországon bioüzemanyagot gyártani? Miért nem lehet étolajat tankolni? Megtudhatja, ha cikkünk folytatásához ide kattint!