Na, erre aztán még mi sem számítottunk, pedig – csak hogy sznobságunkat fitogtassuk – Derbyshire-ben elég otthonosan mozgunk. Először az lep meg, hogy az ünnepélyes megnyitó (ami azért nem teljesen megnyitó, hiszen 1992 óta már 3 millió Toyota gurult le a szalagokról) inkább hasonlít öreg rapperek diszkós találkozójára, mintsem profi sajtóeseményre, másodszor pedig az, hogy az autóval egy métert sem gurulhatunk, gyalog kutyagoljuk végig az üzemet is, majd – benzines Avensisekkel – gyorsan visszapaterolnak a szállodánkba.

Autómenedzser.hu

Kezdjük szép sorban, az elején: június 28-án, hétfőn délben az angliai Burnaston Toyota gyártócsarnokának egy megfelelően elsötétített sarkában állunk. Koncerthangulat, felfokozott várakozás, ősz hajú urak, nyakukban akkora, karvastagságú aranyláncokkal, hogy a kültelki, wannabe eminemek menten lesápadnának. Igen, ők az Egyesült Királyság helyi polgármesterei vagy egyéb hivatalnokai, akik az újságírókkal keveredve a VIP-meghívottak között elöl a vékony kordonnal elválasztott dühöngőben csevegve várják, hogy megkezdődjön a program, miközben a gyár dolgozói a hátsó traktusban álldogálnak. S hirtelen kihunynak a fények, feldübörög a zene, az óriáskivetítő is életre kel, beindulnak a füstgépek, zöld-fehér, majd vakító piros-fehér fejlámpák rongálják az első sorokban állók retináit és begördül egy… igen, egy valódi négykerekű Toyota Auris. Ami állítólag teljesen hibrid, ezt elsősorban az orrot díszítő emblémáról lehet tudni, ami kísérteties kékes fényt áraszt, sőt az első rács is mintha módosult volna. Ezt leszámítva ez egy jó öreg Auris, a lényeg nyilván a belbecs.

Katsunori Kojima, a Toyota Egyesült Királyságbeli leányvállalatának ügyvezető igazgatója felvilágosít arról, hogy már 2008 októbere óta igyekeznek összepasszítani az Aurist és a Priusban megismert hibridtechnológiát. A kocsi szíve két Japánból importált elektromotor és az 1.8-as benzines erőforrás, amit a nem túl távoli Deeside-ban, Walesban gyártanak.

Ezt igyekeznek elmagyarázni a makulátlan Toyota munkaruhában érkező főmérnökök és laza eleganciával öltözködő igazgatók is. A füst oszlásával egyre többet látni belőlük, ahogyan John Vincent Cable liberális demokrata képviselőből is, aki mint a tavaly létrehozott Üzlet, Innováció és Készségek Minisztériumának vezetője roppant fontos ember, ezért feszült figyelemmel kísérik a szavait. A miniszter úr több könyvet is írt a válságról és Egyesült Királyság-szerte igen komoly szakembernek tartják, ám készséggel elismeri, alig van lövése a hibrid technológiáról, majd ezt rövid beszédével igazolja is. Azért megvannak a szokásos lózungok is: Toyota, blablabla, sok munkahely, blablabla, megbízható partner, és a lényeg: jó sok befektetett pénzt hoz, számszerűsítve már 6 milliárd fontot vert el a japán autógyártó Európa-szerte összesen kilenc gyára megalapításakor. „Remélem, egy nap önök is vesznek egy hibrid Aurist” – mondja az ősz politikus. Ez azért viccnek kicsit lapos, komoly óhajnak meg durva. Bár lehet, hogy csak mi nem értjük a brit humort. (Az meg már az érem másik oldala, hogy a másnapi Financial Times-ban a veterán miniszter arról elmélkedik, mennyire jól megy az autógyártóknak, s most, hogy kilábaltak a válságból, legalább nem kell őket támogatni.)

Így utólag, nem is olyan biztos, hogy jó ötlet volt összeereszteni a politikusokat az újságírókkal. Ezt csak azért gondoljuk így, mert PR-szempontból nem előnyös, amikor az ékszerekkel vastagon kidekorált képviselőasszony előbb látványosan meghökken azon, hogy nem vagyunk britek (ez még jól is esik – lám, nem volt hiábavaló angliai egyetemi diplomát is szerezni), majd amikor kiderül, hogy magyarok vagyunk, még látványosabban összezavarodik. Aztán arról kezd beszélni, milyen érdekes, hogy ily távoli és egzotikus helyekről is meghívnak zsurnalisztákat a Toyotáék, és hogy tavaly is járt ott valami keleti ember, magyar, lengyel, ukrán vagy valami ilyen érdekes náció gyermeke.

Nagy nehezen összeszedjük magunkat, és inkább a zene és az ételek élvezetében merülünk el. Van diszkrét vonósnégyes, gazdag büféasztal mini shepherd’s pie-jal, baconos spárgával, első osztályú nan-kenyérrel, gránátalmás szénsavas üdítővel és szuper desszertekkel – ha máson nem, ezen már látszik, hogy francia az új CEO.

A cikk folytatása bambusztálkákról, kaizenről, bimbamról és egy szőke leányról az Autómenedzser.hu autós portálon.