Ford Focus Mk.1. A Ford Escort utódjaként 1998-ban mutatták be a Focus első generációját, amivel számos díjat besöpörtek, köztük „Az Év Autója” elismerést. A sikere több szempontból is megérdemelt volt, egyrészt a Focussal debütált a márka új stílusa, amit „New Edge Design”-ra kereszteltek, és a kompakt ferdehatú Focuson igazi telitalálatnak bizonyult. Emellett az átütő sikerhez a zseniális futómű is nagyban hozzájárult, amit máig etalonnak tekintenek a C-szegmensben. Aki vezetett már első generációs Focust az sosem fogja elfelejteni, hogy mennyire precízen és élvezetesen vezethető autóról van szó, ami a mostani elektronikával teletömött új autók között még inkább kuriózumnak tekinthető.

Lancia Delta Integrale. Legendás olasz szupersportautókat megelőzve a lista második helyéig jutott a Lancia Delta Integrale, melynek lehengerlő stílusa és ralis múltja előtt mindenki fejet hajt. A Martini matricás WRC versenyautó képe és hangja az összes ralifanatikus agyában örökre elraktározódott egy bársonydobozban, de szerencsére a YouTube korában elég csak beírni a keresőbe a szükséges varázsszót, és máris felelevenedik, amint a HF Integrale keresztbe csúszva megjelenik a kanyarban, majd üvöltő motorhang és ropogó kipufogó kíséretében eltűnik a porfelhőben.

McLaren F1. A McLaren F1 a márka első próbálkozása volt az utcai autók világában, ennek ellenére olyan parádésra sikeredett, hogy már megjelenése napján azonnal bekerült a valaha gyártott legjobb szupersportautók elitcsapatába. V12-es BMW motorjának és az akkoriban egyedülálló szénszálas kasztnijának köszönhetően 391 km/órás végsebességre képes, amivel a Bugatti Veyron megjelenéséig a világ leggyorsabb közúti autójának számított. Emellett pedig igazi kuriózumnak tekinthető a sofőr középre helyezett ülése és a mögötte található két hátsó ülés miatt.

Volkswagen Golf VII. Érdekes, hogy a britek ennyire előkelő pozíciót szavaztak a Volkswagen Golf legújabb generációjának, no nem mint ha jogtalanul illetnék a dicsérő szavak, csak a legendás sportkocsik között kissé kakukktojásnak tűnik. Persze a tinédzserszobák falait díszítő poszterautókból csak keveseknek jut, viszont a Golf igazi népautóként (a szó legnemesebb értelmében) mindenki számára alternatívaként szolgál, ezért méltán jár neki az elismerés. A legújabb moduláris padlólemezzel pedig nem csak takarékos, kényelmes, minőségi és jól vezethető autó született, de ehhez képest (nyugaton) az ára is kifejezetten barátinak számít. Arról nem is beszélve, hogy a kínálat a 4.0 litert fogyasztó családi mindenestől kezdve a 300 lóerős összkerekes sportautóig terjed.

Nissan GT-R. A Golf után megint egy olyan autó a listán, ami a legtöbb ember számára csak álom marad, ennek ellenére abszolút jogosan jár a GT-R-nek a taps, hiszen teljesítményben és menetdinamikában a szupersportautók élmezőnyébe tartozik, az ára viszont fele vagy akár negyede annak, amit egy nála lassabb Ferrariért elkérnek. 3,8 literes ikerturbós V6-os motorját ráadásul mind a mai napig kizárólag négy motorépítő mesterember készíti Japánban, ami még többet ad az értékéhez.

Audi TT Mk.1. Az első generációs Audi TT 1998-ban űrhajóként landolt a kereskedésekben, hiszen gömbölyded formavilágával olyan autót terveztek a németek, ami egészen egyedülállóra sikeredett. Ugyan a korabeli tesztekben gyakran felrótták neki kritikaként, hogy az Audi ugyanazon az elven készítette, mint az A8-at, ezért kissé nehézkes és tohonya lett, de aki szereti a sportautókban is biztonságban érezni magát annak abszolút telitalálat. A sors fintora, hogy 2000-ben vissza kellett hívni az addig értékesített autókat, mert nagysebességű terhelésváltásnál többen megpördültek vele, ezért a gyár szakemberei módosítottak a futóművén és a menetstabilizáló elektronikán, továbbá kapott egy diszkrét hátsó szárnyat is a nagyobb leszorító erő érdekében. Normális használat mellett nem lett volna szükség ezekre az átalakításokra, de a négykarikások inkább biztosra mentek. A TT-re egyébként mi is büszkék lehetünk, hiszen kezdettől fogva a győri üzemben készül.

Bugatti Veyron. Szinte bármilyen „Legek listájától” legyen is szó, a Bugatti Veyronnak bérelt helye van az első tízben, de inkább a dobogón. Árában, teljesítményében, fogyasztásban és végsebességben is abszolút kimagaslik az összes többi szupersportautó közül, nem is beszélve a négy vezérműtengelyes, négy turbófeltöltővel ellátott W16-os motorjáról. Nettó egymillió eurós (vagy akár annál is drágább) ára ellenére nem termel egy euró cent nyereséget sem a VW-konszernnek, mivel a fejlesztés költségei horror pénzeket emésztettek fel. Éppen ezért nem is lesz még egy ilyen autó, így aki lát egyet élőben az fotózza le és tegye el örökre az emlékezetébe, mert lehet, hogy nemsokára egy letűnt kor ikonikus emléke lesz csupán.

Alfa Romeo 156. A konzervatív külsejű német konkurencia mellett igazi gyöngyszemnek számított a 156-os Alfa, amikor ’97-ben bemutatták. Stílusa máig lehengerlő, és az olasz autók szerelmesei megbízható típusként tartják számon. Sok szeretet, odafigyelés és gondoskodás mellett valószínűleg rengeteg problémamentes kilométer gyűjthető össze közösen, de ugyanúgy, ahogy minden olasz autóhoz, a 156 babusgatásához is szerelem kell.

Aston Martin DB9. Az egyik legszebb Gran Turismo, ami valaha készült, 6.0 literes V12-es motorja egy műremek, az art deco stílusú utastér pedig még a legfinnyásabb britek ízlésének is megfelel. Nem kérdés, hogy idővel igazi klasszikus válik majd belőle.

Rover Mini Cooper. Nincsen olyan britek által összeállított autós lista, amin a Mini ne szerepelne, és ezzel kapcsolatban valószínűleg senkinek nincsen ellenvetése. A kultikus kisautó bármelyik generációjáról legyen is szó, beleértve a BMW által készítetett modern Minit, a valaha készült egyik legmókásabb és legélvezetesebben vezethető autóról van szó, amit bárki megvehet magának, ha nem újonnan, akkor használtan.