hvg.hu: A mostani munkája legkellemesebb része bizonyára az, amikor beül a Red Bullba, tövig nyomja a gázt, égnek a gumik és az emberek a kordon mögött megőrülnek a látványtól - bárhol is történik ez éppen a világon. Ám a promóció is ugyanúgy része a munkának, mint a vezetés, viszont nyilván kevésbé élvezetes. Miért maradt ilyen közel a Forma 1-hez?

David Coulthard: A versenyzés és az az őrület, ami akár egy szezon alatt bármelyik F1-es pilótával megtörténhet, a világon összes autóversenyzője számára igen vonzó. De én azt is megszerettem itt, hogy ez munkahelyként is egy végletekig precíz hely. Úgy értem ezt, hogy itt nincs időhúzás, mert ha azt mondják, hogy 11 órára elkészül az autó, akkor az kész is lesz. Olyan nincs, hogy késnek 10 percet, mert a körülötted lévő emberek mind-mind nagyon profik, és cserébe azt várják el, hogy a saját munkakörödben te szintén legyél az.

David Coulthard

Fazekas István

Kisgyerekként, egy kis skót faluban nőttem fel, és arról álmodoztam, hogy egy különleges versenyző leszek. Aztán versenyzőként rájöttem, hogy ezért nem csak nekem, de a csapatban és a háttérben dolgozó gyárban akár 500 embernek is hihetetlenül koncentráltan kell együtt dolgoznia. Lassan 10 éve nem versenyzőként vagyok a Forma-1-ben, de a csapat részeként a munkámat még mindig nagyon élvezem. Pláne, hogy pár éve már dolgozhatok a BBC-vel is. Jóval szabadabb az életem, mint versenyző koromban, mert miközben az adrenalint továbbra is a száguldásból nyerem, nincs az életemben külön stressz. Ha akarom, akkor a versenypályán, akár a futam alatt is megihatok egy sört.

hvg.hu: Ha a következő versenyhétvégén, Barcelonában a rajtrácsra felálló Red Bull és Ferrari jelenti a 100 százalékot, akkor azok az autók, amibe most, itt, Budapesten beül Kvyattal és Räikkönennel, mennyire van azokhoz képest élesre álítva?

D.C.: A hasmagasságuk magasabban van, mint egy versenypályán, és a szárnyak sincsenek valamelyik versenypálya szerinti specifikációra beállítva, de ezen kívül ezek az autók teljesen fel vannak készítve. Akár egy versenypályára is kigurulhatnának. Azt most pontosan nem tudom, hogy a Budapestre hozott Red Bull 2012-es vagy 2013-as modell-e, de biztos, hogy a V8-as motorja lényegében csúcsra van tekerve.

hvg.hu: 1998-ban a Hungaroring boxutcájában, a McLaren asztalánál találkoztunk először, amikor a korosztálya legtehetségesebbjeként a világbajnoki álmairól beszélt. Ugyanezt mondta aznap egy másik „évjárat” nagy reménysége, az akkor még csak a Forma-3000-ben versenyző Nick Heidfeld is, miközben az, aki mondta, persze lehetett volna Button vagy éppen Barrichello, Massa és Alesi is. Mi dönti el azt, hogy kiből lesz, kiből lehet aztán világbajnok? Egyáltalán: mikor volt utoljára olyan világbajnoka a Forma-1-nek, amikor a bajnok nem az adott év legjobb versenyautójában ült?

Fazekas István

D.C: Lényegében megválaszoltad a saját kérdésedet, mert jó autó nélkül nincs győzelem. A Forma-1-be minden pilóta úgy érkezik, hogy mivel ő a legjobb, bajnok lesz, mert az akar lenni. De az F1 bármennyire is precíz, egyáltalán nem tökéletes. Soha, már egy pillanattal később sem kapod meg ugyanazt. Az egyik család például nagyon szerény körülmények közül jön, a másik meg jobb körülmények közül indítja el a hallatlanul tehetséges és szorgalmas pilótazsenijét, de nem felétlenül az utóbbi lesz a bajnok – amiből évente ráadásul csak egy lehet. Pedig itt is, ott is csupa fiatal, sikerfüggő munkamániás ember van.

Az, hogy nem lettem világbajnok, szerintem bennem semmit nem változtatott meg. Na jó, talán egy kicsivel több pénzem lenne a bankban, de ettől még én ugyanaz lennék. Nem foglalkoztat, hogy nem lettem világbajnok. Ez már csak presztízskérdés.

hvg.hu: Tételezzük fel, hogy van, aki soha nem látott még Forma-1-es futamot, és neki az Ön karriere egy-egy momentumán keresztül kellene megmutatni, hogy az milyen. Én két hosszabb jelenetet vágnék be abba a filmbe, amit a 13 futamgyőzelme körítene. Az egyiket 2006-ból, amikor a Red Bull Ferrari pilótájaként, Superman palástban állt fel a pódiumra, miután a 7. helyről rajtolva végül 3. lett. A másik pedig az 1998-as belga nagydíj egy képsora lenne, amikor a 3. helyen kigyorsító McLarenének megcsúszása miatt, a rajt után a mezőny nagy része darabokra törte az autóját.

D.C: Nagyon büszke vagyok mind a 13 futamgyőzelmemre, de ebbe a filmbe közülük hosszabban talán csak a két monacóit tenném be [2000 és 2002, mindkettő a McLaren színeiben - a szerk.]. Az 1994-es imolai tragédia képeivel pedig mindezt biztosan kiegészíteném, mert az én F1-es versenyzői karrierem éppen az azt követő futamon indult el, hogy Ratzemberger és Senna meghalt a pályán. Ez egy borzasztó dolog, de az élet is ilyen: történnek tragikus dolgok, amikre emlékezni kell.

Fazekas István

hvg.hu: Ma Ecclestonetól Villeneuveig sokan azt mondják, hogy a Forma-1 jobb lenne, ha veszélyesebb, nehezebb és kockázatosabb lenne, és ha nem szabályoznák le ennyire szigorúan. Mások pedig az üzleti modell működőképességében kételkednek. Bajban van a Forma-1?

D.C.: A fejlődési lehetőségeket, a versenyt és a showt a mindenkori versenyszabályok szabják meg. Így szerintem az, hogy jobb lenne-e így vagy úgy, nem érdemi kérdés. Azért sem, mert az autók most gyorsabbak, mint két éve voltak, amik pedig attól voltak gyorsabbak, mint amilyenek korábban voltak, és akik a pályára gurulnak, azokra mindig ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

Az is sokszor előjön mostanában, hogy az olyan kis csapatok, mint amilyen a Caterham vagy a Marussia kiszállnak, ha nem segítik meg őket a többiek. De szerintem a Forma-1 a legjobb leképezése a világnak. Mert ha én valamit jobban csinálok, és jobb vagyok a businessben mint te, akkor miért kellene azt támogatni, akinek kevésbé megy jól. Ez az életben sem így működik! A jobbak nem segítik meg a versenytársukat csak azért, mert az rosszabbul csinálja.