Ötven évvel ezelőtt a tizenhét éves Randy Gardner történelmet írt. Egyvégtében tizenegy napon és huszonnégy percen át nem aludt egy tudományos kísérlet során. Aki kétszázhatvannégy órán keresztül ébren marad, súlyos következményekkel kell, hogy szembenézzen: hangulatingadozás, koncentrációs problémák, de akár hallucinációk is.

Ha alváshiánnyal küzdünk, nem működik rendesen a szervezetünk. Ezt emberek milliói érzik világszerte, hazánkban a lakosság fele számolt be alvászavarról. Sokan nehezen alszanak el, felébrednek éjjel és alig tudnak újra elaludni, mások altatót vesznek be, hogy megleljék éjszakai nyugalmukat. Pedig aki nem tudja átaludni az éjszakát, az másnap aligha lesz teljesítőképes.

A munka világa betör az álmunkba

Az okok sokszor nem az egyénben, hanem a minket körül vevő társadalmi környezetben keresendők. Túl sok stressz ér minket, úgy érezzük, állandóan elérhetőnek kell lennünk. Egyre nagyobb a különbség az emberek biológiai órája és a társadalmi életritmus elvárásai között. E folyamatos, társadalmi jet lag-nek nevezett időzavar miatt az emberek krónikus kialvatlanságban szenvednek. Ez növeli a dohányzás, alkohol- és koffeinfogyasztás gyakoriságát.

A munka világa is egyre inkább meghatározza a magánéletünket, hiszen a mobilunkra az éjszaka közepén is érkeznek üzenetek, főnökünk és munkatársaink a hétvégén is felhívhatnak. Sokan még otthon, este a számítógép előtt is folytatják munkájukat. Ne felejtsük el azt sem, hogy tízezrek dolgoznak több műszakban: a kórházakban, a rendőrségen, a tűzoltóságon, a kereskedelemben, a vendéglátásban. De sokszor a takarítók és a sofőrök is akkor dolgoznak, amikor egyébként alvásidő lenne.

AFP / Mahmoud Khaled

Ehhez jön még, hogy már rég a mesterséges fény határozza meg az alvásritmusunkat és nem a biológiai óránk. A bázeli egyetem kronobiológusai azt figyelték meg, hogy a LED-képernyők 464 nanométeres hullámhosszú kékes fénye különösen az esti órákban zavarja az alvás-ébrenlét ritmusát. A kísérleti személyek, akik esténként öt órát a LED-képernyő előtt töltöttek, húsz százalékkal gyorsabban dolgoztak, mint a hagyományos megvilágítású képernyő előtt végzett munka után. Milyen jó, gondolhatnánk, csakhogy az intenzív kék fény az alváshoz szükséges melatonin hatását nyomta el. Ezt az alvási ciklust irányító hormont fényérzékeny sejtek szabályozzák. Ahogy sötétedik, úgy nő a melatonin koncentrációja, a szervezet felkészül az alvásra. A LED-világítás hatására azonban kiesik ez az alvásra hangolódó fázis.

A gyerekek sem alszanak

A LED-képernyő természetesen a gyerekeket sem kíméli. Sok gyermekszobában ott áll a saját tévé, a játékkonzolok és a számítógép. Kicsik és nagyok órákat ülnek a képernyők előtt otthon és az iskolában is. A kölni gyermekklinika tanulmánya szerint minél hosszabb a képernyők előtt töltött idő, annál meghatározóbb lesz a gyermekkori alvászavar.

Nem csoda hát, hogy az iskolások ötöde küzd ilyen problémákkal. Az egészséges fejlődéshez a gyerekeknek napi kilenc óra alvásra lenne szüksége, ezzel szemben a napi alvásidejük általában még a hét órát sem éri el. A figyelemzavar, a hiperaktivitás és a nappali aluszékonyság egyharmadának hátterében a kialvatlanság áll. További problémát jelentenek az erőszakos videók és a cybermobbing, amelyek a gyerekeknél rémálmot, ébren töltött éjszakákat okoznak.

A regensburgi egyetem professzora, Jürgen Zulley kutatásai szerint a tartósan rosszul alvó gyerekek növekedésükben visszamaradottak és meggyengült immunrendszerük miatt gyakrabban lesznek komolyan betegek. Még az emésztést és a keringést is megviseli a túl rövid pihenési idő. Nem mellékes, hogy a szellemi teljesítmény is csökken, ha nem alszunk eleget, hiszen az agyunk alváskor ismétli a tanultakat és köti a már meglévő információkhoz, hogy másnap jobb tudással rendelkezzünk.

Az alváshiány a géneket sem kíméli

Már egy hét alváshiány elegendő ahhoz, hogy több száz génünk aktivitása megváltozzon, tették közzé a tübingeni egyetem kutatói. Egy huszonhat fős csoport egy hétig átlagosan napi nyolc órát alhatott, majd negyven órán át virrasztaniuk kellett. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy hétszáztizenegy gén működése megváltozzon. Ez az összes génünk körülbelül három százaléka. Többségük az ellenálló képességünkért, a stressz feldolgozásáért és a test gyulladásainak megakadályozásáért felelős. De az alváshiány befolyásolja azokat a géneket is, amelyek az anyagcseréért felelősek. A tanulmány tehát igazolta az alváshiány és a túlsúly közti összefüggést.

Ébresztőórára kelni egyszerűen annyit jelent, hogy nem aludtunk eleget. Így nem csoda a krónikus fáradtság. Az alvással töltött órákat hiba lenne időpazarlásnak látni.

A jó alvásról tippeket kaphat itt.