hvg.hu: Mit jelent a matematika az életében?

Clio Cresswell: 18 éves koromig nem nagyon foglalkoztam vele. Inkább unalmasnak tűnt. Aztán mégis megnyitotta a szívemet azzal, hogy először éreztem valami gyönyörű és mély kapcsolatot az univerzummal.

hvg.hu: Ez azért elég erős, főleg, hogy nekem mondjuk elsőre a számok és a szabályok ugranak be a matekról. Az univerzum viszont ennél izgalmasabbnak hangzik.

C. C.: Számomra a matematika egyáltalán nem a szabályokról szól. Amikor Franciaországból Ausztráliába költöztem 18 évesen, visszaültem az iskolapadba, és újra szembejött a matek. Azt gondoltam, hogy hű, itt most valami történik. Hirtelen úgy éreztem, hogy ez olyan hihetetlen kifejezési forma, amilyennel korábban még nem találkoztam. Annyi különböző módon próbáljuk leírni például a szerelmet: versekkel, tánccal, festményekkel. A matematika pedig még egy kifejezési forma ezek mellett. Ráadásul olyan mintákat nyújt, amelyek segítenek megérteni az embereket.

Flickr / Creative Commons / TEDxSydney

hvg.hu: Mégis nehéz elfogadni ezt a felismerést a matematikával kapcsolatban. Majdhogynem divat utálni a matekot, és jót nevetni azon, hogy alig bírtunk leérettségizni belőle.

C. C.: Amikor elkezdtem komolyabban tanulni ezt a tudományt, akkor fogtam fel, hogy itt valami nagyobb dolog is körbevesz minket. A matek nem arról szól, hogy megmondja neked, mi legyen, nem a szabályokról, hanem arról, hogy több oldalról is megmutassa az univerzumot. Amiben a saját emberi létem is benne foglaltatik. Olyan részeit ismerhetem meg a világnak, amelyekhez másként nem tudnék kötődni. Ha le tudnám írni vagy el tudnám táncolni ezeket a gondolatokat vagy érzéseket, az is nagyszerű lenne. De a matematika az emberi lét olyan részeit mutatja meg, amelyeket másként nem ismerhetünk meg.

hvg.hu: Ezt most nagyjából úgy képzeljem el, mint amikor a Mátrixban Neo csak számokat és betűket látott?

C. C.: Nem néztem meg a filmet, csak részleteket láttam belőle, de azok alapján nagyon agresszívnek találtam.

hvg.hu: De tudja, mire gondolok?

C. C.: Persze, de én nem csak számokat és betűket látok. Igazából a számok önmagukban unalmasnak, akárcsak a betűk. Amikor verset olvasol, akkor nem betűket látsz, hanem a betűk mögött rejlő, sokkal mélyebb tartalmat. Szóval, amikor matematikáról beszélek, akkor nem a számokra gondolok, hanem a mintákra és rendszerekre, amelyeket a matematika kiemel. Mondok egy példát! Vannak olyan dolgok, amelyek érzékelhetetlenek számunkra. 0 és 1 között például végtelen szám van, ahogyan az emberi kapcsolatokban is végtelen különböző érzelemmel találkozhatunk. Vannak egészen nagyok, jól érzékelhetők és megfogalmazhatók, azonban vannak egészen aprók, végtelenül kicsik. Ezt így, hogy végtelenül kicsi, soha nem tudom megérteni, hiszen ez csak egy elképzelés. A matematika azonban olyan érzékeny és olyan apró dolgokat is le tud írni, amelyeket én fel sem foghatok. Segít megtalálni az utat a világ legkisebb pontjaihoz.

hvg.hu: De miért kell az ilyen érzékelhetetlen apróságokat megértenünk? Miért nem elég elfogadni, hogy vannak ilyen végtelenül nagy és végtelenül kicsi szeletei az életnek?

C. C.: Ha állandóan azt mondogatjuk, hogy valamit egyszerűen nem értünk, akkor soha nem lesz semmiféle fejlődés az életünkben.

hvg.hu: Ez világos, de hát tele van a mindennapi életünk sok olyan dologgal, amelyet nem lehet betűkkel vagy számokkal leírni.

C. C.: Lehet, hogy most még nem tudjuk leírni, de 2-300 év múlva megtaláljuk a módját, hogyan tudunk kapcsolódni azokhoz is. De itt most nem is az a lényeg, hogy mindent le kellene írnunk. Az a lényeg, hogy annyira és annyiféle módon kapcsolódjunk a világunkhoz, ahogyan és amennyiképpen tudunk. Számomra erről szól az élet. Ha nekem ehhez táncolnom kell, akkor táncolok. Ha pedig valamiféle egyenletet kell találnom hozzá, akkor azt találok.

hvg.hu: Az ember érzelmes fajta, a matematika azonban nem az érzelmekről szól.

C. C.: A matematika nagyon is emberi. A tanítás számomra azt jelenti, hogy felfedem a matematika érzelmi oldalát. Sok kutatást végeztem mindenféle narratív módszerekkel, amelyeket alapvetően más helyzetben használunk, hogy lássam, mi működik a matematikában. Tisztán látható, hogy mennyire emberi. Emberek találták ki, muszáj, hogy legyenek benne érzelmek.

hvg.hu: A matek segít önnek a mindennapi életben is?

C. C.: Hogy számok vannak a nyugtán, az engem is hidegen hagy. Beszéljünk inkább a párkapcsolatokról! Természetünkből fakadóan lusták vagyunk, ezért a legtöbb dologgal úgy vagyunk, mint a kezdő szakács: megpróbáljuk kétszer nagyobb lángon sütni, hátha feleannyi idő alatt elkészül. Pedig semmi sem ennyire lineáris. A párkapcsolatok meg aztán pláne nem. Muszáj a helyzet komplexitásához igazodnunk. Egy párkapcsolat ugyanis nem arról szól, hogy ha többet teszel bele, akkor többet is kapsz. Egyszerűen nem így működik.

hvg

Hogy egy hülye példával éljek, nem veheted be az összes gyógyszeredet a hónap elején. Van egy minta, van egy rendszer, amelyet elfogadunk. Ez alapján pedig tudhatjuk, hogy rengeteg különböző tényezőből áll össze egy kapcsolat, nem lehet egyszerűen megközelíteni. Szerintem azok,

akik nem jártasak a matematikában, kevésbé érzékenyek.

hvg.hu: Miért?

C. C.: Vegyük például a lottót. Mindenki úgy van vele, hogy játszani kell azért, hogy nyerhessen. Ám Ausztráliában annak az esélye, hogy nyerj a lottón, 0,00002 százalék. Az emberek meg nyerni akarnak, amivel semmi baj nincs. De látszik, hogy nem érzékelik a kicsi és a nagy számok közötti különbséget, nem értik a valószínűséget. Csak feketén és fehéren tudnak gondolkodni: nyernek, vagy nem. Holott ez nem ilyen. A matematikusok szeretnek tisztában lenni a százalékokkal. Mennyi esélye van annak, hogy valami működik? Elfogadják, hogy valami vagy összejön, vagy sem. Tudják azt is, hogy a tudománynak nincsenek mindenre kész válaszai, és teljesen rendben van, ha van némi bizonytalanság is a rendszerben. Megértik a valószínűséget és a nem lineáris kapcsolatokat. Szóval úgy érzem, hogy amióta matematikával foglalkozom, azóta sokkal érzékenyebb vagyok. Szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy 18 éves koromig nem nagyon foglalkoztam ezzel, míg a legtöbben ilyenkor már egész életükre letudják a matekot. Nekem olyan volt, mintha elhúzták volna a függönyt. Sokkal teljesebb ember vagyok.

hvg.hu: Olvasta Douglas Adams könyvét, amelyben hosszú időkön keresztül számolták az élet értelmét, és végül kijött a 42?

C. C.: Egy könyvben lehet, hogy így van, de a valóságban nem. Ha a matematikus szembetalálja magát egy problémával, akkor meg kell álmodnia hozzá az egyenletet is. Szóval ez egy nagyon is emberi folyamat. Ha egy matematikus csak egy számmal állna elő, annak nem lenne semmi értelme. Az élet – akár csak egy egyenlet – sokkal összetettebb.

hvg.hu: A budapesti TEDx előadáson – ahogyan korábbi könyveiben is – a matematika és a szex kapcsolata is előkerült. Említett egy számot, (8 perc 56 másodperc), ami valakinek lehet, hogy kevésnek tűnik (valakinek meg lehet, hogy sok, de hát ez van). Nyugtasson meg, hogy amikor önnel megtörténik ez a 8 perc és 56 másodperc, akkor elfelejti a matekot!

C. C.: Igen, de azért nem egészen. Hiszen továbbra is beszélhetünk ritmusról, hullámokról és csúcsokról. A matematikában kifejezetten izgalmasak a hullámok, akárcsak az életben. Amikor az emberek szerelembe esnek, szintén ilyen hullámokról beszélhetünk. Hollywood arról szól, hogy a szerelem csupán egy hatalmas kilengés, aztán elsétálnak a lemenő nap fényében, és minden gyönyörű. Pedig dehogy! Hiszen van benned eleinte némi bizsergés, van robbanás, aztán azt gondolod magadról, hogy szörnyen nézel ki, és nem is vagy jó. Egyszer fent, egyszer lent. Ha a különböző hullámok leírására szolgáló egyenleteket nézzük, akkor többet érthetünk meg az emberekből is és a kapcsolataikból is. Persze lehet olyan párkapcsolatban élni, mint amilyenekben Charlie Sheen. Tele van pumpálással, aztán a végén kihal. De általában úgy van ez, hogy az erős hullámoktól haladunk a kisebbek felé. Ez pedig szerintem csodás! Tudom, hogy amikor éppen lent van, akkor hamarosan lesz fent is. Hiszen ilyenek a hullámok.

Néha nem kell csinálnunk semmit, csak felfeküdni a hullámokra, és elfogadni az élet ritmusát.

hvg.hu: Az emberek azért szeretik azt hinni, hogy ezek a hullámok kitarthatnak akármeddig.

C. C.: Ez rendben is van, de nem lehet örökké a párkapcsolat elején lévő hatalmas hullámzás. Ez az egész arról szól, hogy legyünk tisztában ezekkel a mintákkal és rendszerekkel. Hát ezt adta a matematika az életemhez. Megmutatta a létem másik vetületét.

Flickr / Creative Commons / TEDxSydney

hvg.hu: Biztonságot adott?

C. C.: Nem. Bár bizonyos értelemben persze adott. Egyrészről ez egy gyönyörű tudományág, logikus, és mindig ugyanazt a választ kapod. Másrészről azonban feltárja azt is, amit nem láthatsz a szemeddel. És hát gondolj csak bele, hogy azért ülhetünk itt ebben az épületben, mert bizonyos számítások ezt lehetővé tették. A számítás pedig sokkal izgalmasabb, egészen elvont gondolkodást igényel néha. Szóval valóban részben biztos pont az életemben, részben viszont ijesztő, hiszen a létem olyan vetületét mutatja meg, ahol magam vagyok, nincs segítség, ahol csak az univerzum vesz körül. Őrület! Ijesztő és gyönyörű egyszerre!