Magyar tudósok új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” kifejezésnek

Magyar tudósok új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” kifejezésnek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Merthogy stesszhelyzetben valami tényleg történik az agyvizünkkel is. A Semmelweis Egyetem kutatóinak eredményei új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében – olvasható az egyetem honlapján.

Mindeddig ugyanis két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert a tudósok számára, és mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja a felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.

A kutatók most publikált eredménye alapján azonban ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása jóval később jelentkezik és tartós. A mechanizmus azonosításának hála új értelmet nyer a „felforr az agyvizem” kifejezés, mert bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője.

Ennek lényege, hogy egy az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az ún. ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz. Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe. Úgy néz ki, hogy az állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatott folyamat szerepet játszik a poszttraumás stressz szindróma kialakulásában, az akut stressz állandósulásában, a kiégésben. Ezek pedig mind a mai társadalom számára komoly kihívást jelentő neuropszichiátriai megbetegedések. A mögöttes idegi folyamatok jobb megértése segítheti a kezelésüket.

Hozzászólások