Ibráhim asz-Szajjári, a fővárosi bíróság elnöke azt mondta, a nap folyamán elkezdődött, zárt ajtók mögött zajló tárgyalás tíz nőt érint, köztük Ludzsejn al-Hatlúlt, Azíza al-Júszufot, Hatún al-Fásszit és Eman al-Nafdzsánt.

A bíróság elé álló nők a tavaly májusban letartóztatott aktivisták közül kerülnek ki, akik a nők autóvezetésének a tilalma ellen szólaltak fel, és bírálták azt a rendszert, amely szerint az országban a nők számára számos dolgot (például a külföldre utazást) csak a férfi gondviselő engedélyezhet.

Egyébként mindössze néhány héttel az előtt tartóztatták le őket, hogy Rijád engedélyezte az országban az autóvezetést a nők számára. Sokan úgy vélik, hogy a letartóztatások a királyság reformokat ellenző konzervatív köreinek a megbékítését célozták. Elemzők hozzáteszik azt is, hogy vélhetően üzenetnek is szánták az intézkedést, hogy senki ne próbáljon eltérni a kormánykörök által diktált reformok mértékétől és idejétől.

Az állami médiának a letartóztatottak ellen ekkor indított hecckampányát - amely során a többi közt árulóknak nevezték az embereket - több külföldi diplomata és civil szervezet is bírálta.

A múlt héten mintegy három tucat ország, beleértve az Európai Unió 28 tagállamát, szólította fel Rijádot, hogy engedje el az aktivistákat. Mike Pompeo amerikai és Jeremy Hunt brit külügyminiszter szintén felszólalt az érdekükben.

Emberi jogi szervezetek ugyancsak több alkalommal állították, hogy a letartóztatott aktivistákat súlyos kínzásoknak vetik alá az ország börtöneiben.

A szaúd-arábiai hatóságok tagadták ezeket a vádakat.

Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös több modernizációs kezdeményezését nyugaton üdvözölték, a sokak által a királyság "erős emberének" tartott herceg alakját azonban beárnyékolta a tavaly októberben meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügye. A Washington Postba is publikáló férfit Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán ölték meg brutális módon, a gyilkosság mögött pedig sokan Mohamed bin Szalmánt sejtik.

Az elmúlt két évben számos ellenzékit tartóztattak le a sivatagi királyságban, vélhetően a trónörökös utasítására: köztük egyaránt vannak reformokat követelő, nyugatbarát aktivisták és iszlamista szélsőségesek is, akik szerint a jelenlegi szaúdi vezetés túlságosan liberális úton jár.