Ha egy kétnyelvű gyerek rocketshippel akar a Moonra szállni, attól még tud magyarul is
Egyre több olyan családdal találkozhatunk, ahol az egyik vagy akár mindkét szülő külföldi, a gyereknek viszont magyarul is el kell boldogulnia. A régi álláspont az volt, hogy a kétnyelvűség lassítja a nyelvi fejlődést, és ezek a gyerekek esetleg soha nem tanulnak meg rendesen egyik nyelven sem. Mára kiderült, hogy a kétnyelvűségnek számos pozitív hatása van a gyerekek kognitív képességeire és a személyiségükre is. De hogyan élik meg a kétnyelvűséget a családok? Mi az a socksni, és miért könnyebb egy hatévesnek angolul elmesélnie a nyári élményeit, mint magyarul?
Mira: – Képzeld, Anya, Daddy tegnap este azt mesélte, hogy mi is fogunk fly to the Moon in a rocket ship! Csak kell majd vennünk egy rocket shipet a rocket ship store-ban, ami fel tud fly to the Moon. Ja, meg kell találnunk egy bácsit…
Feri: – …vagy egy nénit…
Mira: – …vagy egy nénit, aki can drive the rocket ship to the Moon.
Julcsi: – Star Warst néztetek?
Feri: – Nem akart aludni.
A fenti párbeszédet Julcsi küldi el a beszélgetésünk után: még egy éve írta le, mit magyarázott neki kétnyelvű kislánya, Mira.
Julcsi magyar, férje viszont Kanadába kivándorolt magyar szülők gyereke, aki Kanadában született és nőtt fel, majd a kilencvenes években, az egyetem után érkezett Magyarországra. Feri magyarul és angolul is anyanyelvi szinten beszél, de mégis, érzékelhetően otthonosabban mozog az angolban, mint a magyarban. Lányuk, a hatéves Mira most szeptemberben kezdte az iskolát, öccse novemberben lesz hároméves.
A szülők tudatosan kétnyelvűnek nevelik a gyerekeiket, Julcsi következetesen magyarul, a férje angolul beszél hozzájuk, a pár egymás közt főleg magyarul társalog. "Nem is volt kérdés, hogy kétnyelvűnek neveljük a gyerekeket, hiszen úgyis meg kell tanulniuk angolul, és kár lett volna kihagyni, ha angol anyanyelvű az apjuk" – magyarázza Julcsi.
Nincsenek egyedül, Magyarországon is egyre több az olyan vegyes nemzetiségű család, ahol kétnyelvű gyerekeket nevelnek. Az ilyen családokban az egyik szülő általában magyar, de a határok megnyitása óta itthon is egyre sűrűbben lehet találkozni olyanokkal is, ahol a szülőknek is eltér az anyanyelve, a gyerekeiket pedig egy harmadik nyelvi közegben nevelik fel.
A kétnyelvű gyerekek nyelvi fejlődése természetesen eltér egyetlen nyelven beszélni kezdő társaikétól, a kétnyelvűségnek pedig kognitív és a személyiséget érintő hatásai is lesznek.
Persze mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit jelent, amikor egy gyerek kétnyelvű.
A kétnyelvűség sokféleképpen megjelenhet, de soha nem jelenti azt, hogy a gyerek egyforma szinten beszéli vagy érti a két nyelvet, az csak sokára történik meg
– ezt már Papp Zsuzsanna pszichológus mondja a hvg.hu-nak. Ő is érintett, férje – és három gyereke apja – ugyanis venezuelai. A dél-amerikai országban ismerkedtek meg, majd némi mérlegelés után Magyarországon telepedtek le, erről a döntésükről korábban már meséltek lapunknak.
A spanyol és a magyar mellett Papp Zsuzsanna családjában az angol nyelv is jelen van, hiszen mikor összeismerkedtek, a pszichológus még nem tudott spanyolul. A fontos dolgokat most már magyarul és spanyolul is elmondja, hogy a férje számára is egyértelmű legyen, például hogy a három-, hat- és hétéves gyerekeknek ideje lefeküdni aludni, ne kezdjenek új játékba.
Na, de hogy nem lesz ebből zűrzavar? És mit kell tenni azért, hogy a gyerekek mindkét szülő nyelvét magabiztosan használják?
A nyelvvel jön a kultúra is, csak oda kell figyelni
"Kétnyelvű gyerekeket nevelni tudatosságot és következetességet követel a szülők részéről" – hangsúlyozza Papp Zsuzsanna, aki szerint a fáradtság az egyik nagy kihívás. Például, hogy a gyerekek jelenlétében akkor is spanyolul – és ne angolul vagy "spanglishül" – mondjon valamit a férjének, ha az bonyolult, vagy egy nehéz nap áll mögötte. Fontos ugyanis, hogy a gyerekek tisztán és minél többet hallják mindkét szülő anyanyelvét.
Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert a gyerekek számára 5-6 éves korukig a szülőkkel való kommunikáció az elsődleges tanulási közeg. A könyvek, hangoskönyvek, rajzfilmek stb. csak később következnek, amikor a gyerekek számára kinyílik a világ. Igaz, még ekkor is érdemes és szükséges a szülőkkel együtt nézni, olvasni a mesét – és nemcsak anyával magyarul, hanem apával is spanyolul, hogy megbeszélhessenek egy-egy ismeretlen szót, bonyolultabb jelenetet, mondja Papp Zsuzsanna.
Mivel a cikkünkben szereplő mindkét család Magyarországon él, és az egyik szülő magyar, óhatatlanul úgy alakult, hogy mindkét helyen a magyar vált a gyerekek domináns nyelvévé: ezt használják többet körülöttük, így aztán ők is.
Éppen ezért a szülőknek figyelniük kell arra, hogy az angol, illetve a spanyol is sokat hasson a gyerekekre. A gyerekek sok mindent automatikusan magukba szívnak, de ezzel együtt is szükség van rá, hogy a szülők például megszervezzék azokat a helyzeteket, amikor a gyerekek angol és spanyol ajkú emberekkel találkozhatnak: nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, családi barátokkal.
A kapcsolatok ápolása persze nem csak a nyelv elsajátításában játszik kulcsfontosságú szerepet, hanem a kulturális örökség átörökítésében is. Egy venezuelai nagyszülő például biztosan más mondókákat tanít meg, és más emlékeket mesél el, mint a magyar, és ezzel beköti a gyereket a saját kulturális, történelmi hátterébe is.
Persze nem kell mindig erőlködni, sokféle hatás egyszerűen a rutinokkal beszivárog a gyerekek életébe. Julcsi meséli, hogy mivel a férje Kanadában szocializálódott, számára például a hokimeccs a hétköznapok része. És mivel egy gyereknek fontosak a szülei szokásai, ha apa minden másnap hokimeccset néz, egy idő után Mira is számon tartja az eredményeket.
Lesz egy domináns nyelv – és lehet egy titkos is
"Az egyébként az életkortól és a közegtől is függ, hogy melyik lesz a gyerekek domináns nyelve" – magyarázza Papp Zsuzsanna. Kisgyerekkorban általában az anya nyelve az erősebb, mert többnyire vele tölt több időt a gyerek. Ez viszont később megváltozhat, ahogy a gyerek óvodába, majd iskolába kerül: innentől egyre inkább a tágabb környezetének a nyelve válik a dominánssá. Bevándorlók gyerekeinél gyakran ez szokott történni, ahogyan például Julcsi férje esetében is Kanadában.
Testvérek között pedig még az is előfordulhat, hogy abból a nyelvből, amit kevésbé ért a környezetük – például az iskolában – idővel valamiféle titkos nyelv válik.
Szintén gyakran találkozni a kétnyelvű gyerekeknél azzal a szerepelvárással, amikor a szülőtől csak a tőle megszokott nyelvet fogadják el. Papp Zsuzsanna például arról mesél, hogy őt a gyerekei csak magyarul hajlandóak "megérteni", akkor is, ha tapasztalják, hogy az anyjuk és az apjuk spanyolul beszél egymás közt.
Hasonlóról számolt be Julcsi is. Mirának ugyanis egy időben furcsa volt, hogy az apja más gyerekekkel magyarul beszél. Mira tudta, hogy az apja tud magyarul, de ők ketten csak angolul beszéltek egymással. Így egy ponton el kellett magyarázni a kislánynak, hogy a többi gyerek nem tud angolul, ezért beszél hozzájuk Daddy magyarul. A példához tartozik, hogy az apa egy időben megpróbálta, hogy más gyerekek jelenlétében magyarul beszélt Mirához is, de ez mindkettejüknek olyan furcsa volt, hogy végül elengedték. Egymás közt azóta is az a rendszer, hogy az apa angolul beszél, Mira pedig, ha magabiztosan ki tudja fejezni magát, akkor angolul válaszol.
Ha a gyerek rocketshippel akar a Moonra flyni, akkor nem is tud egyik nyelven sem?
A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy azok a kétnyelvű gyerekek, akik több nyelvből összefércelt mondatokban beszélnek, valójában egyik nyelven sem tudnak jól. A nyelvtanulás viszont, ahogy az anyanyelv esetében, a kétnyelvű gyerekeknél is egy folyamat.
A kétnyelvű gyerekek számára például teljesen normális, hogy egy tárgyra több szavuk van. Ez egy nyelven belül is így van, de a kétnyelvű gyerekeknél még hangsúlyosabb: a labdának lehet például háromféle neve is.
Amikor így összekeverednek a nyelvek, annyi történik, hogy a gyerekekben még nincs meg az a nyelvi tudatosság, hogy elválasszák, melyik nyelven melyik elnevezést használják.
Így ösztönösen ahhoz nyúlnak, amelyik éppen hozzáférhetőbb – mondja Papp Zsuzsanna.
Ez ráadásul kontextusfüggő is, mert számít, hogy az adott szót melyik szülőtől tanulta, vagy melyik kultúrkörhöz tartozik. Mira például az összes vízi sport nevét angolul tudja, de vannak olyan szavak, amelyeket csak magyarul, mert az óvodában tanulta, vagy kizárólag a magyar közegben találkozott vele. És persze volt olyan korszak is, amikor a zokni neve következetesen socksni volt.
Ennél érdekesebb, hogy előfordul, hogy például a kanadai családlátogatáson történtekről kényelmesebben tud angolul mesélni. Főleg, ha az unokatestvéreivel közös játékról van szó, ők ugyanis csak angolul beszélnek, tehát Mirával is angolul történt meg az élmény.
Hogy a kétnyelvűség zavarja vagy lassítja-e az anya- és az apanyelv megtanulását, nem egyértelmű. "A gyerekek sokfélék, és nagyon sok az egyéni eltérés" – mondja Papp Zsuzsanna. Régebben a szakértők úgy vélekedtek, hogy a dupla feladat miatt később indul meg a beszédfejlődés. Azóta viszont kiderült, hogy ennél az álláspontnál nem vettek figyelembe bizonyos szocializációs feltételeket: az elmaradásokat jellemzően az Egyesült Államok szegényebb bevándorló közösségeiben mérték, ahol a szülők többet dolgoztak, kevesebb minőségi időt tudtak a gyerekeikkel tölteni, és ez meglátszott a gyerekek nyelvi készségein, mikor bekerültek a pedagógiai intézményekbe.
Amit viszont mostanra az újabb és újabb vizsgálatok sorra megerősítettek, hogy a kétnyelvűségnek hosszú távon egyértelmű előnyei vannak.
Mit nyernek a kétnyelvű gyerekek?
A leglogikusabb válasz persze az, hogy sokkal könnyebben tanulnak a jövőben új nyelveket. Képzeljük csak el, ahogy a nyelv egy hálózatot képez az agyban. Aki kapásból két nyelvvel találkozik, az a két nyelvre egyetlen hálózatot hoz létre, amelyben bejáratottabbak, erősebbek a kapcsolatok, és emiatt gyorsabban megy a tanulás, és könnyebb hozzáilleszteni az új információt egy már meglévő sémához.
Ezzel szemben, amikor valaki egy nyelvvel nő fel, akkor csak ahhoz az egyhez készül el a hálózat, majd később, az idegen nyelv tanulásakor egy újabb, külön hálózat alakul ki. Ez egyszerűen több munka az agynak.
A kétnyelvű gyerekeknek a kiejtése is sokkal jobb lesz, mert nagyobb hangzókészletet sajátítanak el abban a korai szakaszban, amikor erre még lehetőségünk van. Később már nem is halljuk feltétlenül a hangok árnyalatnyi különbségeit – emiatt alakul ki az akcentus.
Persze a többnyelvűség előnyei nem érnek véget a nyelvtanulással. Ha egy közös elemet ki lehet emelni azokból, amit Papp Zsuzsanna felsorol, akkor az a
rugalmasság.
A kétnyelvűségnek ugyanis olyan hatása van a lelki és a szellemi fejlődésre, amellyel a gyerekek megoldófunkciói, szociális készségei is rugalmasabbak lesznek. Például mivel egy kétnyelvű gyerek megszokta, hogy nem feltétlenül ért meg (azonnal) mindent, jellemzően nem szorong vagy esik kétségbe egy ilyen helyzetben, hanem megpróbálja megoldani.
Hosszú távon a kétnyelvűség ráadásul az öregedés ellen is bevethető, mert jól ellensúlyozza a kognitív leépülést. Igaz, ezt a később megtanult nyelvek aktív használatával is el lehet érni.
A kétnyelvűség persze nehéz feladatok elé is állíthatja az egész családot. Két kultúra találkozik, kétféle család, rendszer, életmód. Papp Zsuzsanna tapasztalata például az, hogy bár "a kétnyelvű gyereknek mindenhol örülnek, a külföldi pár vagy házastárs már nem egyértelműen pozitív".
Az biztos, hogy egy ilyen állapot az egész család dinamikájára kihat: egyszerűen muszáj, hogy a családtagok rugalmasabbá váljanak, mert a család így tud egyben maradni.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
