1999 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos felmérést folytat, amely során monitorozzák a nálunk gyakori madárfajok állományát. Az egyesület rendelkezésére már 21 évnyi adat áll, a legutóbbi, 2019-es elemzés eredményeit most tették közzé.

Ebből kiderül, hogy több mint húsz év alatt a vizsgált 114 madárfajból 30-nak csökkent jelentősen az egyedszáma. A réti tücsökmadár és a kerti poszáta esetében évi 5 százalékot meghaladó az állománycsökkenés, a maradék 28 faj esetében ennél kisebb mértékben fogynak az egyedek, de például a fehér gólyából, a kakukkból, a házi verébből és a búbospacsirtából is egyre kevesebb van.

MTI / Komka Péter

A felmérésből kiderül, hogy ugyan vannak jelentős számban olyan fajok is – mint a fekete rigó vagy a tőkés réce – amelyeknek nő az egyedszáma, kifejezetten azok, a nálunk fészkelő madarak vannak veszélyben, amelyek mezőgazdasági területeken keresnének táplálékot maguknak vagy itt fészkelnének, illetve azok a költöző madarak, amelyek messzire, tehát a Szaharától délre található területekig repülnek.

Az agrár élőhelyeken 2005 óta fogynak a madaraink, ami nem egyedi jelengség, hiszen

egy világméretű tömeges kihalási folyamat kellős közepén vagyunk

– írja az MME a közleményében, és hozzáteszik, hogy európai szinten 40 év alatt csaknem 60 százalékkal zsugorodott a mezőgazdasági területeken a fészkelőállomány.

Iparszerűvé vált a mezőgazdaság

Ennek oka az európai agrárterületek intenzív hasznosítása, ami csak fokozódik azóta, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A csatlakozás óta ugyanis jelentősebb források állnak rendelkezésre a mezőgazdaság számára, ami elősegíti az agárterületek gyors átalakítását. Ennek következtében viszont az élőhelyi változatosság csökken, nő a növényvédőszer- és műtrágya-használat, a termesztett növénykultúrák sokfélesége zsugorodik, egyre jelentősebb a gépesítettség, ami azzal jár, hogy az élőhelyek nagyon gyorsan megváltoznak, például nagy területeket egy nap alatt betakarítanak a gépek.

Baj van már az erdőkben is

Az egyesület a Mindennapi Madaraink Monitoringja során azt is észrevette, hogy bár 2017-ig az erdei élőhelyeken nővekedett a madárállomány, az utóbbi két évben ez a tendencia megfordult. Mint írják, a növekedést a korábbi években az indokolhatta, hogy az erdővel borított területek is növekedtek, és ennek következtében a gyorsan alkalmazkodó madárfajok (cinegék, pintyek, rigók) állománya erősödött. Viszont míg ezek az állatok a rosszabb minőségű erdei élőhelyeken, erdőnek csak jóindulattal nevezhető faültetvényekben is képesek fennmaradni, az érzékenyebb fajokra ez már nem igaz.

A most tapasztalt állománycsökkenésnek a másik oka az lehet, hogy "az erdőben, erdőszegélyekben fészkelő fajok is sok esetben mezőgazdasági területeken táplálkoznak, tehát az agrárterületek táplálék-ellátottsága és annak változása begyűrűzhet az erdőkbe is" - fogalmaz az MME.