„A pedagógusok kiemelkedő hivatás- és felelősségtudattal, maximális elkötelezettséggel végzik mindennapi munkájukat a társadalom jövőjét jelentő gyermekek nevelésében és oktatásában” – kezdődik a minisztérium közleménye, ami kitér arra is, hogy idén a koronavírus-járvány miatt még nagyobb felelősség hárult a tanárokra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nagyrabecsülését, köszönetét fejezi ki a fegyelmezett, felelősségteljes együttműködésért és felhívja a pedagógusok figyelmét arra, hogy továbbra is nagy gondot fordítsanak a járványügyi szabályok betartására.

„Oktató és nevelőmunkájukhoz sok örömet és nagyon jó egészséget kívánunk!” – zárul a közlemény.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem ilyen optimista a járványügyi helyzetben. „A kormány sikerpropagandájával szemben a pedagógusok 94 százaléka igenis tart a megbetegedéstől. Jogsegély-szolgálatunk folyamatos nyomás alatt dolgozik: ki nem fizetett túlmunkák, logikátlan és veszélyeztető járványügyi intézkedések, nem munkakörbe tartozó feladatok, és még sorolhatnánk” – írják, és egy kiáltványban követelik, hogy a visszásságokat számolják fel, mert szerintük az oktatási intézményrendszer az összeomlás szélén áll.

A Pedagógusok Szakszervezete pedig a jeles nap alkalmából hívja fel újra határozottan a kormány, a miniszterelnök figyelmét, hogy az oktatásban dolgozók munkájának anyagi elismerése nem tűr halasztást. „Az oktatás valamennyi dolgozója az óvodától a középiskoláig minden nap viaskodni kényszerül saját magával, lelkiismeretével, hiszen oktatni-nevelni kell a gondjaira bízott gyerekeket, pénzt kell keresnie a megélhetéshez, közben vigyáznia kell saját maga és családja egészségére is. Ez embert próbáló feladat!” – hangsúlyozzák.

Az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat legutóbbi számában pedig Juhász Ágnes oktatáskutató mutatja be számos példán keresztül, hogy azon túl, hogy a közoktatásban rossz elvek alapján szakmailag rossz döntéseket hoznak, a szabályozás rendszere is mennyire abszurd módon, megalapozatlanul és hibásan működik. „A jogszabályok követhetetlensége, az előkészítetlen, egyeztetés nélkül meghozott, tartalmilag és jogtechnikailag hibás, sokszor hiányos, ellentmondásos jogszabályok, az egymást követő, legtöbbször felkészülési idő biztosítása nélkül meghozott változások, az információhiány, az indoklási kötelezettség nélküli, egyedi hivatali döntések lehetetlenné teszik az oktatás szereplői számára a felelős döntéseket” – foglalja össze a Civil Közoktatási Platform a cikket.