szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az adatok szerint a budapestiek 78 százalékának van védettségi igazolványa. A Mezőcsáti és az Ózdi járásban mindössze 41 százalék az arány.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Augusztusig országosan 6 560 942 védettségi igazolványt postáztak ki Magyarországon – derült ki azokból az adatokból, amelyeket Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kapott a Fővárosi Kormányhivataltól.

A 6 és fél millió emberből (ez a teljes lakosság számához képest 66 százalékot jelent) nem mindenki oltás után lett jogosult az igazolványra, mert azt a koronavírusból igazoltan felgyógyultak is megkapják.  A legjobb arány Budapesté (78,4 százalék), míg a legrosszabb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (54,9 százalék). A részletes adatok:

Facebook/Szél Bernadett

A képviselő Facebook-posztja szerint ha a járásokat nézzük, akkor a Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi Járásban a legjobb a helyzet. A legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban (mindössze 40 százalék), 41 százalék a Mezőcsáti és Ózdi járásban, és 47 százalék a Hajdúhadházi és Csengeri járásban. A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.

Az adatok alapján települési szinten 100 százalék körüli értéket mutat a Pest megyei Ipolytölgyes, a somogyi Nemeskisfalud és a szintén Pest megyei Márianosztra. 95 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya a Győr-Moson-Sopron megyei Pásztoriban, 94 százalékos a nógrádi Szuhán, 86 százalék a Komárom-Esztergom megyei Várgesztesen.

A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak: 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa Csenyétén (a település neve gyakran bukkan fel, mint a legszegényebb magyar település), 12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány.

Az első 100 településen átlagosan 78 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, az utolsó 100 átlaga 27 százalék, azaz több mint 50 százalékos a különbség.

A megyei jogú városok között a legmagasabb arányokkal Veszprém és Székesfehérvár (79 százalék), illetve Győr (78 százalék) rendelkezik, őket követi szorosan Szombathely, Szeged és Kaposvár. A városok között 82 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya Zamárdiban, 80 százalék Tokajon és 79 százalék Gödön.

A képviselő szerint az adatok kijózanítóak, mert a 78 százalékos budapesti aránnyal szemben Szabolcsban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Borsodban 55 százalék körüli a védettségivel rendelkezők aránya, a legrosszabb helyzetű járásokban 40 százalék körüli, a legkiszolgáltatottabb borsodi, somogyi és szabolcsi falvakban pedig még a 30 százalékot sem éri el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kacskovics Mihály Béla Élet+Stílus

14 hetes Canossa-járás egy védettségi igazolványért

A koncertek és bulik mellett még egy dologhoz kell a védettségi igazolvány: a külföldi utazáshoz, nyaraláshoz. Így most azok futnak nagy számban a kártya után, akik még nyáron szeretnének kezdeni valamit a szabadidejükkel. Szerzőnk beoltottként több mint 14 hetet várt, futott, kért, végül könyörögött és kapott szinte idegösszeomlást felváltva a védettségi igazolványa után tartó hajszában.