Interjút adott a Partizánnak Egyedi Ildikó, aki többek között arról is beszélt, hogy milyen okai voltak annak, hogy a Simon mágus után majdnem húsz évig nem készített nagyjátékfilmet. A rendezőnek eddig is feltették időről időre ezt a kérdést, de most hozzátette, hogy amellett, hogy lehetett volna sokkal ügyesebb is, volt a szünetnek más oka is.

Két gyerekünk van és volt egy harmadik is, őt nyolcnapos korában elveszítettük. És aztán évekkel később derült ki, egy nagyon édes produkciós sofőrrel mentünk vidékre, a hosszú úton, az ember úgy személyesebb dolgokról is elkezd beszélgetni… Mondta, hogy egy gyerekük van, és amikor kérdeztem, hogy nem akarnak-e másikat, akkor mondta, hogy ők elveszítettek egy gyereket. És akkor nagyon gyorsan kiderült, hogy ugyanaz az orvos volt, ugyanabban a kórházban, és utána el is tiltották őt

– idézte fel a rendező.

Amikor Gulyás Márton rákérdezett, hogy orvosi műhiba történt-e, Enyedi közölte, hogy igen. A rendező szerint az ilyen műhibákon túl nagyon sok nő előállt a traumatikus szülési élményekkel is.

„Annak ellenére, hogy én a magyar egészségügyben csodálatos emberekkel találkoztam, csodálatos orvosokkal és ápolókkal, de azért ilyen csodálatosak valószínűleg, mert ahhoz, hogy ennek a rendszernek ne legyenek a részei, ahhoz egy emberi nagyság kell, igazi kiválóság. Durvaságra és lelketlenségre épít ez a rendszer, ez a patriarchális hierarchia, és senki nem beszél arról, hogy a magyar kisgyerekes családok zömében, lényegében akkor is, ha nagyon boldog és felszabadult édesanya van, legtöbbször egy poszttraumás szindrómában lévő ember van a család közepén. Ami a terhesgondozástól kezdve a gyerek megszületéséig végigmegy, azoknak a méltatlanságoknak, a semmibe vevésnek, a kioktatásnak a pici szúrásai, semmiféle rosszindulat nincs benne, csak hát így bánunk az emberekkel… ezeket az ember mélyen eltemeti magában, és most is rossz lelkiismerettel beszélek róla. Egy elképesztő traumatizált ember kapja meg azt az elképesztő pozitív hormonfröccsöt, meg az életének a legboldogabb hónapjairól van szó, amikor gyönyörű dolgokat él át, terhes nőként az ember, elképesztően szépen hangolódik össze egy gyerekkel. És akkor így indul egy család. Én azt láttam, hogy ez rutinszerű, én nem vagyok egy kivétel.”

Enyedi szerint ugyanezt csinálják a haldoklókkal is a magyar egészségügyben. "Tehát csak megszületni és meghalni ne kelljen ebben az országban. (...) Szóval addig a pillanatig én úgy voltam vele, hogy egy sérthetetlen varázspalást egész életemben ott volt rajtam, még akkor is, a kudarcok sem tudtak igazán letörni, rengeteg erőm volt. És az akkor egy nagyon komoly sebet kapott."

Enyedit az eset után megkereste egy másik orvos, hogy pereljék be a műhibát elkövető orvost, de a rendezőnek nem volt hozzá ereje.

A teljes interjú a Partizán csatornáján elérhető:

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: