„Borzalmas” – jellemezte röviden a hvg.hu kérdésére az elmúlt síszezonokat Csapody Ákos, a Budai Gyermek Síiskola igazgatója, akit - több más magyar síoktató mellett - arról kérdeztünk, hogy élte meg a hazai oktató szakma a koronavírus miatt megütött utóbbi szezonokat. Csapody elmondása szerint „mindent” éreztek a koronavírus-járvány hatásaiból a 2020-2021-es szezonban, ugyanis az évente szokásos 5-6 táborukból egyet sem tudtak megtartani. „Minden le volt szervezve, reménykedtünk, folyamatosan toltuk arrébb a táborokat, de mindent elbuktunk” – összegezte Csapody. A 2020-2021-es szezont nem csak a Budai Gyermek Síiskola, hanem az összes olyan magyarországi, Ausztriában táboroztató elbukta, akivel beszéltünk, ugyanis az osztrák járványügyi szabályozás miatt nem volt lehetőségük még csak elutazni sem, a határ ugyanis zárva volt.

„Két éve ez megy, próbálunk tervezni, de az előző szezonban minden munkánk felesleges volt” – összegzett Fekete András, a diósdi Skid Síiskola oktatója. Fekete szerint az egyetlen szerencséjük az volt, hogy a járványhelyzetben is képes volt több lábon állni az iskola, hiszen Magyarországon műanyag pályán tanítják a gyerekeket síelni és nyári táborokat is tartanak, ahol - az enyhe korlátozások miatt - bőven voltak táborozók. A 2020-2021-es szezon állítása szerint a műanyag pályán „talán erősebb volt, mint a járvány előtt, valószínűleg azért, mert nem lehetett külföldre menni, így aki tehette, a gyerekét legalább műanyagra elvitte”. Csapodyék is áthidaló megoldást választottak: bár tábort egyáltalán nem tudtak tartani az előző szezonban, egy napra a gyerekeket Mátraszentistvánra el tudták vinni síelni, „hogy legalább havat lássanak”.

„Idén viszont minden visszajön, vagy legalább újra tud épülni” – bizakodott Csapody, hiszen márciusig minden sítábora telített, folyamatosan ötven-nyolcvan fős csoportokkal tud nekivágni a túráknak. Elmondása szerint ugyanez igaz a hozzá hasonlóan oktatásból élő ismerőseire is.

A jellemzően nem sokkal karácsony előtt induló síszezon első táborai már lementek, mind Csapody, mind Fekete „minimális Covid-vegzálásról” számolt be lapunknak. „A határon simán át lehet jutni” – mondta Csapody – „az uniós védettségi igazolványt ugyan elkérik, azonban mi két busszal mentünk, közel száz embert simán átengedtek”. Az osztrák szállodákban viszont már kicsit szigorúbb a helyzet: a beszámolók alapján a legtöbb szállodában mindenkitől egyesével elkérik az uniós védettségi igazolványt, vagy az Ausztriában bevett Green Pass-védettségi applikációban ellenőrzik az oltást.

A sípályákon Ausztria-szerte szintén szigorú kontroll tapasztalható: ahogy Ausztriában mindenhol, úgy a pályák felvonóira váró sorban, valamint a felvonókban és a hüttékben is kötelező FFP2-es maszkot hordani 12 éves kor felett. Annyi engedményt azonban tettek a 6-12 éve gyermekeknek, hogy nekik nem elvárás az FFP2-es maszk, egy sál is megteszi, azonban az arcukat fedetlenül csak az öt évesek, illetve fiatalabbak hagyhatják.

A pályákon pedig be is tartatják a szabályozást – derült ki Csapody és Fekete beszámolóiból, ugyanis a pályák külön biztonságiakat szerződtettek arra, hogy szóljanak mindazoknak, akik vagy leveszik, vagy fel sem veszik a kötelező maszkot. Azonban az sem kerül különösebb bajba, akinél adott esetben nincs FFP2-es maszk, a legtöbb pályán ugyanis lehet venni.

A legnagyobb problémát a 2021-2022-es szezonban a síoktatóknak a bizonytalanság adja. Ausztria azóta távozó kancellárja, Alexander Schallenberg november 19-én tisztázta az ország álláspontját a járvánnyal kapcsolatban: februártól mindenkinek kötelezővé tette az oltást, valamint húsz napra lezárta az országot – ezzel keresztül húzva mindazok terveit, akik arra az időpontra már tábort szerveztek volna. Azonban az korántsem tisztázott, hogy a járvány megfékezése érdekében Ausztriában milyen további korlátozások léphetnek életbe.

Lapunknak több oktató is arról számolt be, hogy a megbetegedések, vagy az Ausztriában nem elfogadott oltások miatt többször is előfordul, hogy valaki az utolsó pillanatban mondja le a részvételt valamelyik táborban, ilyenkor pedig az utolsó utáni pillanatban is résztvevőt kell vadászniuk, hogy ne bukjanak a foglaláson.

Információink szerint a hétfői osztrák szigorítás, miszerint egy Janssen oltással csak úgy lehet beutazni az országba, ha mellé negatív PCR-tesztet is visz, több olyan magyart is érzékenyen érintett, aki a két keleti oltására Janssent kért. Ez azért hozza kínos helyzetbe mindazokat, akik hónapokkal ezelőtt foglaltak szállást, mert a legtöbb osztrák szálláson tíz-tizenöt nappal az érkezés előtt kell jelezni, ha valaki a fenti szabályozás miatt nem akar menni és még a pénzét is vissza akarja kapni. Viszont ha a 72 órás PCR-teszt eredménye pozitív lesz, a síző sem nem utazhat el, sem nem tudja úgy visszamondani a szállását, hogy a pénzét is visszakapja. A tesztet pedig csak az váltaná ki, ha újabb nyugati oltáshoz jut a síelő, negyedik oltásra azonban egyelőre nem lehet jelentkezni itthon. 

Csapody Ákos beszámolója szerint azonban az osztrákok a szigorú szabályozás ellenére is folyamatosan csábítják a síelni vágyókat pályáikra: a síiskoláknak például lehetőségük van kedvezményt igényelni is, azonban a formanyomtatvány kitöltésével vállalniuk kell, hogy mindenki, aki a csoport részeként jut síbérlethez, oltott, ráadásul ezt szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik is – Csapody szerint erre viszont egyelőre még nem volt példa.

A beszámolók szerint az sem jellemző, hogy akár az osztrák hatóságok, akár a sípályák alkalmazottai arra utaznának, hogy kiszúrjanak a síelni érkezőkkel. „Mindenhol jóindulatúak” – részletezte tapasztalatait Csapody – „persze ebben viszont az is benne van, hogy Ausztria nagyot bukott a koronavírus miatt, így ha elüldözik a turistákat, az senkinek nem lesz jó”.

A síoktatók egybehangzó véleménye szerint aki Ausztriában akar síelni, nem tudja megúszni az oltást, kötelezővé azonban egyik általunk megkérdezett oktató sem tette sem a vele dolgozó oktatóknak, sem a tanulóiknak. „Nálunk mindenki be van oltva, de szinte mindenki át is esett a fertőzésen” – mondta Fekete András – „van, aki például éppen azért nem tudja jelenleg felvenni a harmadik oltását, mert még nem telt el elég idő a betegsége óta”. „Mindenki oltatja magát, hogy menni tudjon, de ez mindenkinek a saját döntése” – tette hozzá.

Kötelezővé ráadásul nehezen is tudnák tenni a tanáraiknak a síoktatókat tömörítő cégek, ugyanis információink szerint a legtöbb ilyen cég nem saját állománnyal, hanem változó, egyéni vállalkozókból álló munkavállalókkal dolgozik. „Nincs jogunk beleszólni” – foglalta össze tömören Fekete – „ez amúgy is egy baráti közösségszerű csapat, viszonylag nyíltan tudunk beszélni erről. Egy olyan oktatónk volt csak, aki nem akarta beoltatni magát, de ő már nem dolgozik velünk”.

Ausztria – minden fent taglalt nehézség ellenére – kinyitott a síelni vágyók előtt, a járványügyi szabályok pedig szigorúak. A Konzuli Szolgálat oldalán található információk szerint Ausztriába jelenleg azok mehetnek be,

• akik rendelkeznek két oltásról (egydózisú oltás esetén egy oltásról) szóló oltási igazolással, vagy 180 napnál nem régebbi gyógyultsági igazolással ÉS 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel, vagy
• rendelkeznek három oltásról szóló igazolással.

Azonban míg a beutazáshoz elfogadott oltások listáján a nyugati vakcinák mellett szerepel a Sinopharm, a Sinovac, a Covishield, a Covaxin, a Covovax, valamint a Novavax vakcinája is, a szolgáltatások igénybe vételéhez (ide tartoznak a szállások, vagy a síliftek is) jóval kevesebb vakcinát fogadnak el. Ezek a nyugati oltások, jelesül a Pfizer, az AstraZeneca, a Moderna, valamint a Janssen, amiből Ausztria január harmadika óta elvár egy további oltást is.

Az oltások és negatív PCR-teszt híján a beutazó karanténba kerül egészen addig, amíg nem lesz negatív egy PCR-tesztje. Ausztriában mind az oltatlanokat, mind pedig a negatív PCR-teszteredmény nélkül érkezőket regisztrálják határátlépéskor, ha pedig oltatlanként valaki PCR-teszt nélkül utazna az országba, akkor úgy kerül tíznapos karanténba, hogy legkorábban csak öt nap elteltével távozhat onnan negatív PCR-eredménnyel.