szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy egyetemnek kiküldött minisztériumi levélből az derül ki, hogy a nyelvvizsga után megszűnhet felvételi követelményként az emelt szintű érettségi is.

A felsőoktatási felvételik 2024-re történő átalakításának részleteiről kaptak levelet az egyetemek rektorai augusztus 19-ei dátummal a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államititkárságától. A Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett levél összefoglalja azokat a területeket, amelyekben a felsőoktatási intézményeknek dönteniük kell a felvételi eljárást illetően – írja a Magyar Narancs.

A lap birtokába került levélben a helyettes államtitkár visszautal arra, hogy a kormány 2022-ben elvi döntést hozott az egyetemi felvételik átalakításáról, erősítve ebben a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát. Erről már korábban is volt hír, sőt kiderült, hogy az új felvételiben megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.

Az egyetemektől ezekben a napokban és hetekben ezzel kapcsolatban gyors munkát várnak el (határidő: szeptember 30). Ennek az az oka, hogy az adott évi felvételi eljárásokat (vagyis a 2024-eset) két évvel korábban be kell jelenteni.

A tervezet szerint az egyetemek 2024-től újra felvételiztethetnek és változik a pontszámítás módja. Az eddig érvényben lévőt egy másik váltja fel, aminek a lényege, hogy az alap- és osztatlan képzésben a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis ebben az esetben az egyetem maga dönthet arról, hogy mire és mennyi többletpontot ad a felvételizőjének. Szemben a korábbi erről szóló szigorú központi előírással.

Változás lehet az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárggyal bővítik ezt a kört.

Változik az érettségin megszerezhető pontok számításának rendszere is 2024-től. A legfontosabb, hogy megszűnik a felvételi követelményként előírt emelt szintű érettségi kötelezettsége. 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emeltszintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző. Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki a két középszintű érettségin százszázalékos eredményt ér el, akkor 133 pontot kaphat legfeljebb érettségi pontként, szemben a két emelt szintű érettségit szintén száz százalékon teljesítő diákkal, aki 200 pontra jogosult.

A Hankó Balázs által küldött levélben az is szerepel, hogy a jelzett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak, noha kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni.

Elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás.
Az iskolai oktatás a képességfejlesztés irányába mozduljon el.
A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és ismeretek határozzák meg a követelményeket az érettségin, valamint a felsőoktatásba való bejutásban.
A „dupla vizsgázás” (érettségi és felvételi) szűnjön meg. Az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.
Az érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak legyenek.
Az érettségi minősítések ugyanazt a teljesítményt takarják minden iskola esetében.

A 2005-ben, hosszú előkészítés után (még az első Orbán-kormány idején merült fel) bevezetett kétszintű érettségi rendszer legfőbb célja az volt, a „dupla vizsgázás” (érettségi és felvételi) szűnjön meg, és az egységes, mindenki számára nyilvános követelményű érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!