Hivatalosan is átadták az égbe szökkenő csodaszarvas szobrát a korábban Postapalotaként ismert Pénzmúzeum kertjében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből. Mint írják, a szarvas a múzeum logójaként is megjelenik, és a látogatói útvonalon is többször feltűnik.

„Szobrom nem egy szarvas anatómiai ábrázolása, hanem egy stilizált alak. A természetfeletti lényt olyan mozdulatban ábrázoltam, amely természetben nem létezik, az első lábai előre állnak, mintha úszna az égben, miközben elrugaszkodik a földi szférát jelképező szikla tetejéről” – mondta 11 méteres, több mint 15 tonnás szoborról az alkotó, Szőke Gábor Miklós.

A művész több NER-hez köthető szobrot is készített már, nevéhez kötődik a Groupama Aréna előtti Fradi-sas és a Vadászkiállítás agancsokból álló üdvözlőkapuját is. Az MNB előzetes pályázat nélkül kérte fel Szőkét több szobor elkészítésére, a megrendelés összértéke közel egymilliárd forint.

A bronz csodaszarvas a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe – olvasható a 200 millió forintos szobor átadásáról szóló közleményben.

Tóta W.: Csodaszarvas meg a hozzáadott érték

A mai Magyarországot semmi sem definiálja pontosabban, mint a lojalitás szerinti kontraszelekció. Nagyvállalkozóink, az állam százágú csecsén élősködő művészek, csodaszarvasgyárosok, médiamunkások mind tudják, hogy a bevételük nem attól függ, mennyire sikeres, amit csinálnak. Végképp nem attól, hogy értelmezhető-e külföldön. Ennél tutibb biztosíték kreativitás ellen nincs is.