hvg.hu: Egyre elterjedtebb Magyarországon is, hogy bizonyos malacfajtákat – például minnesotai törpemalacot – a kutyához és a macskához hasonlóan házikedvencként tartsanak. Mi indokolja azt, hogy alapítványi formában foglalkozzanak a malacok védelmével?

Tóth Anita: Ez összefüggésben van azzal, hogy az utóbbi években divattá vált a törpemalactartás és néhány malactartóval azt vettük észre, hogy a lelkesen megvásárolt malacokra ráuntak az emberek. Ennek szomorú következménye az lett, hogy egyszerűen utcára tették őket. Korábban én is házikedvencként tartottam malacot és néhány hozzám hasonló malactartóval úgy döntöttünk, hogy az elhagyott állatokon megpróbálunk segíteni.

hvg.hu: Hogyan?

T.A.: Létrehoztunk egy menedéket - fontos megjegyezni, hogy ez nem menhely, ugyanis a kettő működtetésére eltérő jogszabályok vonatkoznak, a menhellyel ellentétben a menedék nem intézmény –, ahol jelenleg huszonkét malac várja, hogy szerető gazdához kerülhessen. Sajnos egyre tipikusabb az, hogy a szaporítók „csészemalac”, illetve „mikromalac” megjelöléssel árulják – akár az interneten is – a malacokat, Magyarországon azonban nagy a fajtakeveredés, ezért gyakran a potenciális gazdák nem is tudják, pontosan mit vittek haza. Van, amikor az állat fejlődése során derül ki, hogy közel sem beszélhetünk „mikromalacról”, hiszen a végkifejlet adott esetben egy 150 kilós disznó is lehet.

A másik probléma, ami miatt utcára kerülnek a malacok az az ivartalanítás hiánya. Míg a kutyáknál és macskáknál elterjedt az ivartalanítás, addig a malacot tartó gazdák gyakran tőlünk hallanak erről először, pedig nagyon fontos lenne minél előbb ezt elvégezni, ugyanis az ivarzás időszaka alatt – ami a kocánál háromhetente történik – harapásra is hajlamosak.

A malacok majdnem kutyák, csak önállóbbak

Gyümölcsöt hozott a Családi Törpemalac Program.

hvg.hu: Mire számítson az, aki egy törpemalacot szeretne hazavinni? Hogyan működik az állat egy családban és hogyan viselkedik más háziállatokkal, illetve gyerekekkel?

T.A.: A tapasztalatok alapján ki merem jelenteni, hogy törpemalacot tilos lenne kert nélkül tartani, ugyanis a malacok nagyon hajlamosan unatkozni, ami akkor is igaz, ha nincsen társaságuk. A malac alap napi működéséhez hozzátartozik, hogy legelésszen, turkálja a földet, dagonyázzon és napozgasson, ezek azonban lakásban nem megoldható tevékenységek. Ha a malac nem tud kimenni a szabadba, akkor a lakáson belül foglalja le magát, és ez gyakran azt jelenti, hogy szétbontja a berendezést. Ezenkívül fontos tudni, hogy egy malac lényegesen többet vizel, mint egy kutya és itt nem a gyakoriságra gondolok, hanem a mennyiségre, a vizelet szaga pedig sokkal erősebb.

Tóth Anita

hvg.hu: Ha már itt tartunk, a malacokat ugyanúgy lehet szobatisztaságra szoktatni, mint a kutyákat és a macskákat?

T.A.: Igen, a malacok nagyon okos állatok, meg lehet tanítani őket arra, hogy a lakáson belül alomba végezzék a dolgukat, illetve arra is, hogy a kertbe menjenek ki, amikor szólítja őket a szükség. Utóbbival kapcsolatban ezek az állatok képesek megtanulni azt is, hogy jelezzenek – például kopogjanak az ajtón az orrukkal –, amikor ki akarnak menni.

Tévhit, hogy a malacok büdösek, ugyanis nem rendelkeznek verejtékmiriggyel, ha valaki kellemetlen szagot érez, az azért lehet, mert nem takarítják rendesen a malac helyét.

Ami az együttélést illeti, a malacok nagyrészt kijönnek más állatokkal. Inkább fordítva szokott lenni probléma, például a kutyákra nagyon oda kell figyelni, mert bizonyos esetekben a malacot prédaállatnak tekintik, különösen, amikor az állat visítani kezd. A malacok főleg akkor visítanak, amikor éhesek vagy tudják, hogy hamarosan táplálékot fognak kapni. A gyerekekkel azonban nincsen gond, a malacok jól kijönnek velük. Egyébként a malacra azt is szokták mondani, hogy „egygazdás” állat, ami azt jelenti, hogy a családból egy emberhez fog igazán ragaszkodni.

Magyar kutatók cukiságbombája: miért is vizsgálják az emberközeli malacokat?

Figyel a gazdájára, szívesen válaszolgat, jól tanítható, ezért már törpemalaccal is kísérleteznek a magyar viselkedéskutatók. Talán kiderül, hogy a négylábúak agya az ember miatt alakult át, vagy ősidőktől fogva alkalmas volt a beszédértésre.

hvg.hu: Az alapítvány nemcsak malacmentéssel foglalkozik, hanem azt is figyelemmel kíséri, hogy a különböző böllérfesztiválokon vagy egyéb nyilvános eseményeken a résztvevők betartják-e a disznóvágásra vonatkozó szabályokat. Nemrég feljelentést tettek egy esettel kapcsolatban, amikor a gyanú szerint az egyik ilyen rendezvényen még élt az állat, amikor azt megperzselték.

T.A.: Igen, állatkínzás gyanújával tettünk feljelentést egy konkrét csapat ellen, akik szerintünk nem megfelelő módon végezték a disznóvágást. Fontos megjegyezni, hogy mi soha nem a rendezvényszervezőket, hanem a szabálytalan vágást végző résztvevőket jelentjük fel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pontos állatvédelmi útmutatást ad többek között az állatok kábításához és leöléséhez, azt pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi törvény is kimondja, hogy az állatoknak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat okozni. Az említett ügy már a harmadik eset volt, amikor feljelentéssel éltünk. Az elsőnél a mi javunkra döntött a hatóság és 500 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a disznóvágókra, akiknél megállapítható volt, hogy egy böllérfesztiválon nem megfelelően szúrták meg a disznót, így az még élt, amikor elkezdték perzselni. A továbbiakban is figyelemmel kísérjük ezeket a rendezvényeket, és jelezni fogjuk, ha szabálytalanságot, illetve állatkínzást észlelünk.