A magyarok harmada még a költözésen is elgondolkodott, és akár országot is váltana, hogy egy hűvösebb helyen lakhasson az Európai Beruházási Bank (EIB) éves Klímaváltozás Felmérése szerint.

A kutatás szerint 95 százalékuk úgy véli, fontos, hogy az ország alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, és közel felük (46%) maguk is prioritásként kezelik ezt a kérdést, ráadásul kétharmaduk még az életmódjukon is hajlandó lenne változtatni. Továbbá 86% egyetért azzal, hogy pénzt kell szánni a probléma kezelésére, méghozzá sürgősen, hogy elkerüljék a jövőbeli tetemesebb költségeket.

Amikor arról kérdezték a magyarokat, hogy ki fizesse meg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit:

• 38% azt válaszolta, hogy azoknak a vállalatoknak és iparágaknak kellene viselniük a költségeket, amelyek leginkább hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
• Közel egyharmad (31%) szerint mindenkinek egyenlően kellene fizetnie.
• 14% pedig úgy gondolja, hogy a tehetősebb embereknek magasabb adókkal kellene hozzájárulniuk.

A magyar válaszadók 90 százaléka – tíz százalékkal az uniós átlag felett – az elmúlt öt évben legalább egyszer tapasztalt szélsőséges időjárást. 67 százalékuk szenvedett hőségtől és hőhullámtól, míg 45 százalékuk súlyos viharoktól vagy jégesőtől, továbbá 41 százalékuk aszály miatt.

Az is kiderült, hogy a kitöltők majdnem harmada tapasztalt már áramkimaradásokat vagy energiaellátási problémákat a szélsőséges időjárás miatt, 30 százalékuk egészségügyi gondokkal küszködött, mint a hőguta vagy légzőszervi problémák, és 24 százalékuk ingatlanokban bekövetkezett károkkal (például tetősérülés) szembesült az áradások, földcsuszamlások vagy talajeróziók miatt.

Fontos, hogy az embereknek legyen elég információjuk az éghajlatváltozásról, ahhoz hogy alkalmazkodni tudjanak a körülményekhez, ezért az EIB erről is megkérdezte a magyarokat. A válaszadók többsége (70%) úgy érzi, hogy tájékozottak a témában, ugyanakkor 57 százalékuk nem tud arról, hogy léteznek-e állami támogatások vagy pénzügyi ösztönzők a fenntarthatóbb életmód elősegítésére.

Végül a kitöltők javaslatokat is tettek a felmelegedés miatti nehézségek kezelésére, közel felük véli úgy, hogy hűteni kellene a városokat. 36 százalék szerint a lakóházak és középületek szigetelésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, míg 35 százalék gondolja azt, hogy javítani kellene az infrastruktúrán, például jobb vízelvezető rendszerek, árvízvédelmi rendszerek vagy ellenállóbb elektromos hálózatok telepítésével.

Az EIB emlékeztetett arra, hogy augusztusban Magyarországot elérte egy hőhullám, amely során egyes régiókban 40 fokot is mértek. A forróság és a csapadékhiány miatt súlyos aszály érintette az ország mezőgazdaságát. Szeptemberben pedig egy hatalmas árvíz is megnehezítette a magyarok életét.