Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A jó idő beköszöntével sokakban megjelenik a késztetés, hogy leporolják a szekrények elhanyagolt tetejét, megpucolják az ablakokat és még a szőnyegeket is kitisztítsák.
E kiemelt jelentőségű házimunkára még egy külön, jól ismert szókapcsolatunk is van, ez a tavaszi nagytakarítás (és itt most véletlenül sem Orbán Viktor fenyegetőzésére gondolunk, amivel honfitársai ellehetetlenítését helyezte kilátásba a miniszterelnök).
A tavaszi nagytakarításnak számos kultúrában fontos szerepe van: a hagyomány gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza – írja a National Geographic.
A szokásnak szimbolikus jelentése is van: a megújulást, az élet kivirágzását jelképezi. A téli hónapok alatt felhalmozott tárgyak szortírozásával, a lakás átalakításával nem csak a környezetünkben rakunk rendet, hanem egy kicsit az elménkben is.
A takarításon keresztül találkozunk őseinkkel
„Minden egyes kisöpört szobával és leporolt polccal egy olyan hagyományt követünk, amely az évszázadok óta része az az emberiség mindennapjainak” – mondja Danielle Patten, a londoni Museum of the Home kurátora. Hozzátette, a szokáson keresztül kapcsolódhatunk az előttünk járó generációkhoz, akik hasonlóan a megújulást keresték az új évszak érkezésekor.
A természet és annak körforgása mindig is nagy hatással volt az emberek viselkedésére. A sötét, borongós hónapokban az állatokhoz hasonlóan mintha mi is egyfajta téli álmot aludnánk: kevésbé vagyunk produktívak, nincs energiánk arra, hogy tetőtől talpig kitakarítsuk a lakást, amiben élünk. Ennek azonban semmi köze a lustasághoz: sokkal inkább a melatonin elnevezésű hormon tehet arról, hogy lelassulunk és álmosabbak vagyunk, ugyanis a hormon a napfényhiányra reagálva termelődik a szervezetben.
„A melatonin termelődése miatt lehet az, hogy télen kevésbé érzünk késztetést a takarításra. A tavasz beköszöntével az energiaszintünk megnő, és megjelenik a vágy, hogy rendet tegyünk a környezetünkben. Az újrakezdés lehetősége felébreszt bennünket a »téli álomból«” – mondja Eloise Skinner pszichoterapeuta.
Takarítás mint performansz
A takarítás lehet egyfajta terápiás tevékenység, többek között ezt lovagolják meg azok az influenszerek, akik a TikTokon és más videómegosztó-platformokon takarítós videókkal gyűjtenek milliós nézettséget.
Amikor takarítunk, csak egy dologra fókuszálunk, valamint folyamatosan ismétlődő feladatokat végzünk – mindez a jelenben történik, itt és most. Ezek mind segítenek abban, hogy megnyugodjunk, kiürítsük a fejünket – amire nagy szükség van néhanapján.
Vallási gyökerek
A tavaszi nagytakarításhoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány a pészah, azaz a zsidó húsvét, ami március-április környékére esik. Az pészahra való készülődés fontos része, hogy a háztartásokból el kell tüntetni minden kovászos ételt. A hagyomány a zsidók menekülését szimbolizálja Egyiptomból – ekkor még arra sem volt idejük a nagy sietségben, hogy kovászt erjesszenek és kenyeret süssenek belőle az útra.
A katolikusoknál is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik a takarítás: nagycsütörtök az a nap, amikor a hívek megtisztítják a templomok oltárait.
A perzsa újévet, a noruzt minden évben a tavaszi napéjegyenlőség napján tartják, március 20-án vagy 21-én. Ezen a napon kiemelten fontos a megtisztulás, ilyenkor a ruhákat és a takarókat is alaposan kimossák. A szokás neve „khāne-takānī”, ami a ház megtisztítását jelenti.
Kínában hagyomány, hogy a holdújévre készülve megtisztítják a házat a balszerencsétlenségtől, azért, hogy helyet teremtsenek az új év lehetőségeinek, a jólétnek. Fontos azonban az időzítés: a takarítást náluk januárban vagy februárban, az ünnep előtt kell elvégezni. Egy mondás is kötődik a holdújévhez: ha csak az ünnep után vesszük a kezünkbe a seprűt, akkor az ki fogja söpörni az ajtón az újév által hozott szerencsét – tartják a holdújévet ünneplők.
Thaiföldön áprilisban több napos fesztivállal ünneplik az újévet, az úgynevezett Songkrant. Az emberek az utcán vízzel locsolkodnak, ezzel mossák el az óévből megmaradt balszerencsét. Ilyenkor megtisztítják a Buddha-szobrokat is: úgy hiszik, hogy a szokás szerencsét hoz.
A modern kor kényelme nem ölte ki a hagyományt
Az elektromosság megjelenése előtt a fűtést és a világítást szénnel, olajjal, és a fa elégetésével oldották meg, mindez rengeteg koszt termelt a háztartásokban. Az ablakokat azonban muszáj volt zárva tartani, hogy bent tartsák a meleget, így csak tavasszal kezdtek el rendszeresen szellőztetni, amikor már jobb volt az idő. Ilyenkor javították meg azokat az eszközöket, amelyek télen elromlottak, és kitakarították a kormot is, ami felhalmozódott néhány hónap alatt.
A modern technológiák fejlődése, a tisztítószerek elterjedése és az elektromosság megjelenése sokkal egyszerűbbé tette a takarítást, ami így már nem is igazán időhöz kötött. Ennek ellenére a világ számos pontján megmaradt hagyományként a tavaszi nagytakarítás.
