Napról napra újabb információk derülnek ki a pápaválasztás részleteiről és bár a bíborosokat titoktartás kötelezi a Sixtus-kápolnában történtekre vonatkozóan, sok mindent ki lehet következtetni az általános beszámolókból is.

Pénteken például az észak-amerikai bíborosok tartottak közös sajtótájékoztatót, ahol arról beszéltek, a konklávé kezdetén még sok résztvevő nem is ismerte az azóta XIV. Leó pápaként bemutatott Robert Prevostot – derül ki az Axios tudósításából.

Felidézték, hogy készült egy közös kép az amerikai bíborosokról, de ezen Prevost nem is szerepelt, hiszen az elmúlt évtizedeket nem az Egyesült Államokban, hanem Peruban töltötte. Ez lehet az oka annak, hogy amerikai származású pápát választott a konklávé annak ellenére is, hogy korábban sokak biztosan voltak benne, ilyen nem fordulhat elő, nem emelkedhet egy nagyhatalom szülöttje az egyház élére.

„Engem is meglepett, hogy [Prevost amerikai származása] szinte teljesen figyelmen kívül maradt a konklávé tanácskozásain” – mondta Robert McElroy, Washington érseke. Így vélekedett Erdő Péter bíboros is, aki szerint állampolgársága nem játszott szerepet XIV. Leó pápa megválasztásában.

McElroy szerint a konklávé előtti beszélgetések során világossá vált, olyasvalakit keresnek, Ferenc útját követi, de nem „fénymásolata” az előző pápának. Prevost pedig megfelelt ennek az elvárásnak, személyében és szemléletében ugyanis közel áll elődjéhez, de temperamentumában és egyes ideológiai kérdésekben valamivel mérsékeltebb, mint Ferenc volt.

A bíborosoknak hamar feltűnt az is, Prevost bíboros remekül tud egyeztetéseket levezényelni, emellett figyel mások mondandójára és adminisztratív képességei is kiemelkedők.

„A második napon volt egy nagy elmozdulás a testületben, ami jelen volt, és ez nem lehetett más, mint Isten kegyelme, ami a konszenzus felé mozdított minket” – mondta McElroy a konklávé szavazásairól, hozzátéve, ő azt hitte, több időbe fog telni ez a bizonyos elmozdulás.

A bíboros szavai arra utalhatnak, hogy sajtóértesülések szerint az első három szavazás során még az olasz Pietro Parolin, a pápai trón egyik legesélyesebbje vezetett. A Corriere della Sera még számokat is közölt – igaz, óvatosságra intett azok valóságtartalmát illetően –, ők úgy tudják, Parolin 49, Prevost 38 szavazaton állt csütörtökön délben. Végül azonban Provost már a következő szavazáson megszerezte a kétharmados többséget, egyesek szerint azért, mert Parolin felmérte, nem nyerhet és inkább visszalépett.

Az amerikai bíborosok felidézték a XIV. Leó megválasztása előtti pillanatokat is: ahogyan újra és újra az ő neve hangzott el a szavazatszámlálás során, Provost lehajtotta a fejét, a 89. szavazat után pedig hangos éljenzés tört ki a Sixtus-kápolnában. Szokás szerint a legidősebb bíboros – Pietro Parolin – tette fel a kérdést, hogy elfogadja-e a pápai trónt, amire Prevost kimondta, hogy „Accepto”, majd pár másodperces szünet után árulta el, a Leó nevet kívánja felvenni.