A koronavírus-járvány tanulságai alapján felülvizsgálná az egészségügyi kompetenciák megosztását a tagállamok és az Európai Unió között és 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását Ursula von der Leyen, aki a jogállamiság védelmében inkább az uniós pénzügyi érdekek védelmére koncentrálna, mint a demokrácia állapotára.

Ursula von der Leyen az EP első videokonferenciás plenárisán márciusban © European Union 2020

Építsünk egy erősebb, egészségesebb Uniót

- jelenttette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben szerdán. A bizottsági elnökök hagyományosan az EP nyári szünetét követő első plenáris ülésén tartják meg az "Unió helyzete" című évértékelő beszédüket, amelyben a következő egy évre vonatkozó terveiket is felvázolják.

Európai egészségügyi reform

A tavaly decemberben hivatalba lépő Von der Leyen első uniós helyzetértékelő beszédének elején a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet, rávilágítva arra is, hogy az elmúlt hat hónapban Európa megértette, mennyire törékeny az a világ, amelyet felépítettünk magunknak. Von der Leyen szerint azonban az európaiak tovább akarnak lépni, és az EU képes lesz a fejlődés élére állni.

Ehhez első lépésként a járvány tanulságait levonva meg kell reformálni az európai egészségügyi rendszert az alábbi tervek mentén:

• több forrást biztosítani az új európai egészségügyi programra,
• létrehozni egy európai biogyógyászati kutatóközpontot,
• stratégiai készleteket alakítani gyógyszerekből és gyógyászati eszközökből,
• felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az EU átvegyen bizonyos elemeket az eddig kizárólagos tagállami kompetenciának számító egészségügyből.

Ehhez pedig Von der Leyen szerint minél hamarabb el kell fogadni a 2021-27-es uniós költségvetést és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapot, hogy az EU hatékonyan tehessen a koronavírus-járvány pusztító gazdasági következményei ellen.

Klímavédelem, európai minimálbér

A következő egy évben a Bizottság egy európai minimálbér-keretrendrendszert szeretne elfogadtatni, amely kötelező minimálbér vagy kollektív alkuk segítségével garantálná a munkavállalók védelmét.

Emellett a Bizottság egy új ipari stratégiát is be fog mutatni hamarosan, illetve a schengeni rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit is ismerteti majd.

A Bizottság elnöke beszédében azt is javasolta, hogy az EU az ambíciózus klímavédelmi terveivel összhangban

2030-ig 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását

a korábban kitűzött 40 százalékos cél helyett annak érdekében, hogy 2050-re valóban klímasemlegesség válhasson a kontinens.

Jogállamiság, emberi jogok, uniós költségvetés

"Az európai értékek nem eladóak" - mondta Von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy mekkora szükség van a jogállamiság védelmére, és azt ígérte, hogy az EU ki fog állni a sajtószabadság és az igazságügy függetlensége érdekében, illetve nem fogja engedni az aranyvízumok árusítását. Konkrétum lépéseket azonban nem említett.

A következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági kritériumrendszerre utalva Von der Leyen azt is határozottan kijelentette, hogy a Bizottság meg fogja óvni az uniós költségvetést a csalástól és a korrupciótól. Nem tért ki azonban arra, hogy a jogállamiság állapotának általános romlása is elindíthatná az uniós források felfüggesztését. Ez azt is jelenheti, hogy a magyar és lengyel kormányok szűken értelmezett kritériumrendszere fog végül érvényesülni a 2021-27-es költségvetésben.

A bizonyos lengyel településeken bevezetett "LMBTQ-mentes zónákról" pedig kijelentette, hogy "nincs helyük az Unióban". A Bizottság pedig a következő évben egy új jogszabály-csomagot fog kezdeményezni a kirekesztő gyűlöletbeszéd ellen, és megerősíti az LMBTQ közösség jogainak védelmét. "Önmagadnak lenni nem ideológia, hanem identitás kérdése," - mondta.

Migráció, külpolitika

Von der Leyen európai segítséget ígért a görög hatóságoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban újjáépíthessék a leégett leszboszi menekülttábor és hatékonyabban vihessék a menekültügyi eljárásokat.

De ha az EU képes lépni, akkor minden tagállamtól elvárjuk ezt

- mondta a menekültügyi és migrációs reformcsomaggal kapcsolatban, amelyet egy hét múlva fog a Bizottság nyilvánosságra hozni. A javaslatról Von der Leyen egyelőre annyit árult el, komolyan meg fogja húzni a határokat aközött, hogy ki kaphat menedéket az EU-ban és ki nem. Azt azonban nem engedi meg senkinek, hogy mérlegelje, ki kell-e menteni a tengerből egy fuldoklót vagy sem, az ugyanis erkölcsi és jogi kötelesség.

Von der Leyen az uniós külpolitikai döntéshozatal reformját is szorgalmazta:

azt szeretnék elérni, hogy legalább az emberi jogsértésekkel kapcsolatban bevezetett szankcióknál az uniós külügyminiszterek minősített többséggel szavazhassanak, elkerülve azt, hogy egyetlen vétó megakassza a határozott uniós fellépést.

A Bizottság német elnöke a saját kormányának is üzent a megmérgezett orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij ügyével összefüggésben, mikor arról beszélt, hogy az orosz kormány szisztematikusan veti be a novicsok idegmérget az ellenségei ellen - és "ezen a mintán egyetlen gázvezeték sem változtat." Ezzel az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetékre utalt, amelyet rengeteg kritika ért az elmúlt időszakban.

Főként az USA külpolitikájára utalva Von der Leyen azt is megemlítette, hogy egy országok "kihátrálnak a nemzetközi intézmények támogatása mögül vagy túszul ejtik azokat", így meggyőződése, hogy az EU-nak kell a multilaterális intézmények - főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) - reformjának élére állnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!