szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság cáfolta Menczer Tamás külügyi államtitkár állításait is, aki szerint már 14 európai ország jelentkezett a kínai oltásért. Az EU-ban a Magyarországon a legalacsonyabb az oltakozási kedv, derül ki egy friss uniós felmérésből.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Vakcinaútlevél helyett oltási bizonyítványról beszél az Európai Bizottság akkor, amikor a koronavírus elleni oltások meglétének igazolásáról van szó

– igyekezett tisztázni Margaritisz Szkínász, a testület alelnöke keddi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy politikai párbeszédre és döntésre van szükség ahhoz, hogy tisztázzák, mire jogosíthat egy ilyen igazolás.

Az EU-ban ugyanis egyre többet lehet hallani arról, hogy akik már rendelkeznek oltással, azoknak legyen egyszerűbb a hozzáférésük a különböző szolgáltatásokhoz, utazási lehetőségekhez. Sőt, a görög miniszterelnök – és hozzá csatlakozva portugál kollégája is – kifejezetten jónak tartaná, ha a nyári turisztikai szezonra már alkalmazható lenne egy ilyen dokumentum.

Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott egy javaslatot, amelynek lényege, hogy fel kell gyorsítani az oltások beadását annak érdekében, hogy minél hamarabb el lehessen érni a szükséges átoltottságot. Szkínasz és az egészségügyi biztos, Stella Kyriakides is arról beszélt, hogy a már engedélyezett és a jövőben uniós engedélyt szerző vakcinák révén kellő számú oltás lesz elérhető a tagállamok számára. Az Európai Bizottság a következő célokat tűzte ki:

  • 2021 márciusáig a 80 év feletti emberek legalább 80 százalékát és

  • az egészségügyi és szociális szakemberek szintén legalább 80 százalékát minden tagállamban be kell oltani.

  • 2021 nyaráig a tagállamoknak be kellene oltaniuk a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát.

Addig azonban fenn kell tartani a távolságtartást, koordinálni kell az utazási korlátozásokat, korlátozni kell a társadalmi kapcsolatokat és küzdeni kell a dezinformáció és az új vírusmutációk terjedése ellen.

“Mivel az elmúlt hetekben az esetek száma emelkedő tendenciát mutat, az elkövetkező hónapokban még többet kell tenni az egészségügyi rendszerek támogatása és a „Covid-fáradtság” kezelése érdekében” – áll a közleményben, amely kitér arra is, hogy az EU-nak segítenie kell a nyugat-balkáni partnereket, a déli és keleti szomszédság államait és az afrikai országokat is abban, hogy oltáshoz jussanak. Úgy vélik, hogy az EU által már most lekötött 2,3 milliárd adag vakcinából erre lesz lehetőség.

Stella Kyriakides cáfolta Menczer Tamás külügyi államtitkár állításait, aki szerint már 14 európai ország jelentkezett a kínai oltásért.

Az egészségügyi biztos egyetlen ilyen államról sem tud – Magyarországon kívül. Talán éppen ezért nem vált európai problémává az, hogy amennyiben valaki kínai vagy orosz – tehát az EU-ban nem engedélyezett oltással rendelkezik –, az kaphat-e oltási igazolást. Így aztán erre nem is tudtak egyértelmű választ adni.

Ugyanez a kérdés foglalkoztatja Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt, aki Madridból, a turisztikai világszervezet (UNWTO) rendkívüli közgyűléséről tartott online sajtótájékoztatót. Ujhelyi szerint Orbán Viktornak a csütörtöki EU-csúcson – amelyet videokonferencia keretében tartanak a járvány elleni védekezésről – kell tisztáznia, hogy elfogadják-e az orosz és kínai vakcinát a várhatóan egységes, uniós oltási igazolvány rendszerében vagy sem. "Utóbbi esetében ugyanis az uniós engedéllyel nem rendelkező kínai és orosz oltóanyag használata akár korlátozhatja is a magyar polgárok szabad mozgását” – mondta Ujhelyi.

Közben az Európai Bizottság közzétett egy friss felmérést arról, hogy mekkora az európaiak hajlandósága az oltásra. Az eredmény Magyarországra nézve cseppet sem hízelgő, mert a lakosságnak csak 49 százaléka mondja azt, hogy előbb-utóbb beadatná magának a vakcinát. Az uniós átlag 70 százalék, a magyar adat a legutolsó.

Európai Bizottság

Más számsorral megközelítve, a magyarok 32 százaléka egyáltalán nem kér a vakcinából. Ennél nagyobb adat csak Bulgáriából (34) és Szlovéniából (33) érkezett, a lengyelek szintén 33 százalékon állnak ebben az összevetésben. (A magyarok 19 százaléka nem tudott választ adni erre a kérdésre, ez az EU-ban a második legnagyobb adat.)

Egy másik kérdés kapcsán pedig az derült ki, hogy Csehország után Magyarországon a legkisebb azok aránya (55 százalék), akik szerint az EU kulcsszerepet játszik az ország vakcinával való ellátásában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!