Tizedik alkalommal hozta nyilvánosságra a szervezett bűnözés egyik jelentős formájáról, az emberkereskedelemről szóló éves összegzését a 47 tagot tömörítő Európai Tanács.

A világjárvány következményei még kiszolgáltatottabbá tették az emberkereskedelem áldozatait

– mondta Helga Gayer, a GRETA elnöke. A dokumentum szerint az áldozatokkal közvetlenebb kapcsolatokat ápoló civil szervezetek arról számolta be, hogy csak késve tudják azonosítani azokat, akik emberkereskedelem áldozataivá váltak. Ez komolyan befolyásolja azt, hogy ezek az emberek időben biztonságba tudjanak kerülni, egészségügyi ellátáshoz és más támogatáshoz tudjanak hozzáférni, ugyanakkor a további bántalmazások kockázatának is ki vannak téve.

A lelassult igazságszolgáltatás miatt az emberkereskedők elszámoltatása, bíróság elé állítása is késik, ezáltal az áldozatoknak nyújtandó kártérítés lehetősége is csökken. A jelentés emlékeztet arra: kulcsfontosságú, hogy az emberkereskedelem áldozatait hatékonyan azonosítsák és biztosítsák számukra az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezménye alapján őket megillető támogatást, segítséget és védelmet. Ezt az egyezményt az Európa Tanács 47 tagja közül 46 ratifikálta, az egyetlen kivétel Oroszország. Sőt, a tagsággal nem rendelkező Fehéroroszország is csatlakozott az egyezményhez és tavaly nyáron Izrael is hivatalosan kifejezte érdeklődését az egyezmény aláírása iránt.

A jelentés kiemel néhány tipikus példát, amely nehezíti az emberkereskedelem áldozatainak helyzetét és a nyomozók munkáját. Németországban például a bordélyházak és más, prostitúcióra lehetőséget adó vállalkozások ideiglenes bezárásáról szóló döntés nyomán egyre több “rejtett” prostitúcióról érkezik beszámoló. Ezeket a hatóságoknak sokkal nehezebb azonosítani, és ilyen esetekben sokkal nagyobb a valószínűsége a kizsákmányolás és az erőszak fokozódásának. Az áldozatok jelentős része pedig az emberkereskedelem áldozatai közül kerül ki. Spanyolországban az elkövetők egyre inkább digitális platformokat használnak, például az Airbnb-t, hogy lakásokat béreljenek. Máltán, miután az első Covid–19 eseteket észlelték a menedékkérők körében, az összes befogadóállomást és a bevándorlási őrizeti központot zárttá tették, megakadályozva az ENSZ menekültügyi főbiztosságának és a civil szervezeteknek a látogatását, hogy információkat és jogi segítséget nyújtsanak.

A jelentés megemlíti, hogy gyakrabban válnak az emberkereskedelem áldozataivá menedékkérők. Norvégiában 2016 és 2019 között 98 olyan személyt azonosítottak áldozatként, akik egyébként nemzetközi védelmet is kértek, közülük 55-en kaptak tartózkodási engedélyt, majd 36 nőt ismertek el tényleges menekültként. Svájcban 2014 és 2017 között 289 regisztráltak találtak, akik emberkereskedelem révén kerültek az országba.