2019-ben a 27 uniós tagállamban 1 516 súlyos vasúti baleset történt, amelyek során 802 halálos kimenetelű és 612 súlyos sérülés történt – áll a Lille-i székhelyű Európai Vasúti Ügynökség (ERA) éves jelentésében. Ugyanakkor ez a szám önmagában nem sokat mond a laikusok számára, érdemes összevetni a korábbi időszak adataival.

Ha a 2010-es számokat vesszük alapul, illetve az elmúlt évtizedben feljegyzett eseteket, akkor egyértelmű a kép: a vasúti balesetek száma folyamatosan csökkent. 2010-ben ugyanis a 2 229 szerencsétlenség történt az EU-ban, ami 2019-re 32 százalékos csökkenést jelent. A vasúti balesetekben elhunytak több mint fele (61 százalék) olyan személy volt, akik illetéktelenül tartózkodtak a vágányokon és az esetek harmada vasúti átjáróban történt. Fontos, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák az öngyilkosságok számát, amelyekről a cikk végén olvashatnak.

Tíz év alatt 32 százalékos csökkenés

Ha rövidebb időtávon belül nézzük a változást, akkor azt látjuk, hogy 2019-ben 9 százalékkal volt kevesebb vasúti baleset, mint egy évvel korábban, ez 150 esettel jelent kevesebbet. Az elmúlt évtizedben a legjelentősebb csökkenés 2015-ben következett be, amikor az előző évhez képest 13 százalékkal kevesebb szerencsétlenséget regisztráltak.

Általában el lehet mondani, hogy a legfrissebb összehasonlítások alapján majdnem minden kategóriában kevesebb lett a baleset 2018 és 2019 között. A legnagyobb mértékben a mozgásban lévő járművekhez kötődő balesetek száma csökkent, 144 esettel. Csak említés szintjén: a járműveken bekövetkezett tüzek száma 16-tal, az ütközések száma hattal, a vasúti átjáróban bekövetkezett balesetek száma tízzel, míg a kisiklások száma eggyel csökkent. A súlyos balesetekról szóló 2019-es adatok alapján a mozgásban lévő járművek által okozott események szerepelnek a statisztikában a legnagyobb arányban: a 795 baleset az összes eset 52,4 százalékát jelenti. A másik fő kategória a vasúti átjárókon bekövetkezett balesetek, 432 alkalommal történt ilyen, ez az összes eset 28,5 százalékát jelenti. Tíz vasúti balesetből nyolc az előző kétfajta történés valamelyike volt.

A legtöbb baleset Németországba történt, 298 alkalommal, a következő Lengyelország, 214 esettel. Ebben a két országban történt az EU jelentős vasúti baleseteinek egyharmada. Nem elhanyagolható a magyarországi esetek száma, hiszen a 142 esemény az uniós vasúti balesetek tíz százalékát jelenti. A sor másik végén áll Írország két és Észtország öt balesettel, illetve a Luxemburg, amely az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol ugyan van vasút, de nem volt vasúti baleset 2019-ben. (Cipruson és Máltán hiába keresnénk a vasútállomást – nincs.)

Magyarország listavezető a halálozási adatokban

2019-ben a vasúti balesetekben elhunyt személyek hatvan százaléka „illetéktelenül” volt a sínek közelében. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor jelentősen csökkent a halálos áldozatok száma. 2010-ben 1245-en, 2019-ben pedog 802-en vesztítették életüket vasúti balesetben. A csökkenés tulajdonképpen egyenletes volt, bár az évtized közepén némi emelkedést figyelhettünk meg, de összességében tíz év alatt 35,6 százalékkal mérséklődött ez a szomorú adat.

Egymillió lakosra vetítve az EU 27 tagállamára 1,8 halálos áldozat jut. Ennek azonban ötszöröse a magyar adat, ezzel az unióban a legmagasabb ez a halálozási ráta. Magyarországon 2019-ben egymillió lakosra vetítve 8,9 ember halt meg, a következő Lettország 6,8, majd Szlovákia 5,7 áldozattal.

A legtöbb áldozat továbbra is úgynevezett jogosulatlan személyként tartózkodott a vasúti pálya mellett, 2019-ben 492 esetben. A második leggyakrabban előfordult eset a vasúti átjárókban történt balesetek, ezeknek a tragédiáknak 263 halálos áldozata volt. Az elhunytaknak csak egész kis töredéke volt olyan személy, akik utasként használták a vonatot.

2010 és 2019 között 1-5 százalék volt ez az érték, a kivételt a 2013-as év jelentette, amikor az összes haláleset 9 százaléka (97 személy) került ki az utasok közül. Ez a júliusi, Santiago de Compostela-ban történt vasúti balesetnek tudható be, amikor 79-en veszítették életüket a szerencsétlenségben. Jól mutatja egy ilyen esemény rendkívüliségét, hogy Spanyolországban abban az évben nem volt más utas-áldozata a vasúti közlekedésnek és ez a baleset jelentette ebben a kategóriában a halálesetek 81 százalékát. A legutóbbi, 2019-es adat szerint az EU-ban 16 utas veszítette életét vasúti balesetben, ez az összes halálos kimenetelű esemény 2 százaléka volt.

A repülő még mindig biztonságosabb

Ha a folyamatokat nézzük, mindez – bár természetesen jobb lenne minden tragédiát elkerülni – azt mutatja, hogy a vasúton történő utazás egyre biztonságosabb. Az Európai Vasúti Ügynökség becslése szerint 2010 és 2014 között a vonaton utazók halálozási kockázata egymilliárd kilométerenként 0,14 az EU-ban. Összehasonlításul: ez egyharmaddal alacsonyabb, mint az autóbuszokon, de legalább kétszer akkora, mint a repülőgépeken utazók esetében. A vasúti halálozások áldozatainak 97,8 százaléka ugyanis vagy akkor veszítette életét, amikor illetéktelenül tartózkodott a sínek közelében (síneken), vagy pedig az út és a vasút szintbeli kereszteződésénél történt a baleset – egyik esetben sem a vonaton utazók élete került veszélybe.

Az elmúlt évtizedben – némi ingadozással – csökkent a vasúti balesetek során súlyosan megsérült személyek száma. Amikor nőtt a sérülések száma, akkor az összeköthető volt egy-egy súlyos katasztrófával, mint például a már említett spanyolországi szerencsétlenséggel, vagy a 2010-es buizingeni (Belgium) balesettel. Előbbiben körülbelül 140-en sérültek meg és 79-en veszítették életüket, utóbbiban pedig 162 sérült mellett 18-an veszítették életüket.

2016-ban a sérült utasok száma jelentősen nőtt az előző évhez képest, majd 2017-ben ismét csökkent és 2018-ban stabil maradt. 2019-re a sérültek száma (612) -18,2% -os csökkenést mutatott. 18 tagállamban ebben az évben egyetlen személy sem sérült meg súlyosan a vonatütközések során. Összességében tavaly előtt az EU 27 tagállamában csak egy személy sérült meg súlyosan annak következtében, hogy a vonat kisiklott. A mozgásban lévő vonat által okozott legtöbb súlyos sérültről Németországból (74), Lengyelországból (26) és Magyarországról (24) érkezett jelentés.

Az öngyilkosságban nincs enyhülés

Ahogy fentebb már utaltunk rá, a vasúti baleseti statisztikák külön kezelik az öngyilkosságokat. Ezek a számok már egyáltalán nem követik az általános folyamatokat, vagyis a balesetek számának csökkenését és lényegesen meg is haladják azokat az adatokat. 2010 és 2019 között évente 2300 és 2800 közötti, a vasúttal összefüggő öngyilkosságot jegyeztek fel. A legtöbb 2012-ben volt: 2734 eset. A legújabb adat a 2019-es, amikor 2313 öngyilkosságot jelentettek, a legtöbbet, 646-ot Németországból. Jelentős számú öngyilkosság történt Franciaországban (261 regisztrált eset), Csehországban (211 regisztrált eset) és Hollandiában (194 regisztrált eset).

A vasúti igazgatóságoknál folyamatosan napirenden van az öngyilkosságok elleni küzdelem, azonban ez egyáltalán nem könnyű. Általánosan bevett gyakorlat, hogy a fontosabb csomópontokon akadályokkal igyekszenek megnehezíteni a sínek elérését, a vasútállomások személyzete pedig kiképzést kap az öngyilkossági kísérletek kezelésére.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

eurológus