Összesen kilenc, Magyarországot érintő ügyben döntött úgy az Európai Bizottság, hogy új eljárást indít, a meglévőt tovább viszi, illetve beperli Magyarországot. Az új esetek között van a Klubrádió elhallgattatásának ügye, arra hivatkozással, hogy aránytalan és átláthatatlan volt a Médiatanács azon döntése, hogy megfosztja a rádiót a sugárzási lehetőségtől. Ezzel pedig megsértették az uniós jogot.

Tisztában voltunk kétségeinkkel, figyelmeztettük a magyar hatóságokat, és arra kértük őket, hogy találjanak megoldást, hogy a Klubrádió folytathassa az adást. Nem cselekedtek. Most kötelezettségszegési eljárást indítunk Magyarország ellen az EU telekommunikációs szabályainak be nem tartása miatt

– írta a Twitteren Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke. A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van a válaszadásra.

[1/2]
We were clear about our doubts, we warned the Hungarian authorities and asked them to find a solution so that Klubradio could continue broadcasting. They did not act. We now launch an infringement procedure against Hungary for failing to comply with EU telecoms rules. pic.twitter.com/DarW0nceCu

— Věra Jourová (@VeraJourova) June 9, 2021

Ugyancsak eljárások indulnak az EU menekültügyi és migrációs joganyagának, az európai elfogatóparancsnak és a faji és foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvnek a hibás átültetése miatt. A migráció kapcsán azért indul eljárás, mert Magyarország a mai napig nem hajtotta végre azt a tavaly decemberi bírósági ítéletet, amelyben a menedékkérőkkel való bánásmód miatt marasztalták el. Egy másik eljárásban pedig azt írják a magyar hatóságok rovására, hogy még mindig nem ültették át a gyakorlatba a menekültügyi eljárásokról szóló 2013-as irányelvet.

A kötelezettségszegési eljárás tovább folytatásáról, azaz további magyarázatok bekéréséről döntött az Európai Bizottság az energiahatékonysági irányelv be nem tartása és a pénzmosás elleni irányelv át nem ültetése miatt.

Egy ügyben pedig eredménytelen volt a párbeszéd. Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé idézi Magyarországot a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeinek be nem tartása miatt. Az indokolás szerint Magyarországon 22 agglomeráció még mindig nem felel meg az irányelvnek, mivel nem biztosít minden lakosa számára a települési szennyvíz gyűjtésére szolgáló rendszert vagy azonos szintű környezetvédelmet biztosító alternatívát. Gyűjtés hiányában a szennyvizet nem lehet az uniós jog által megkövetelt módon kezelni. Emellett Magyarország öt másik agglomeráció esetében nem biztosít alaposabb tisztítást. A brüsszeli testület megállapította, hogy bár a magyar hatóságok szorosan együttműködtek a Bizottsággal, a már megépített gyűjtőrendszerekhez való csatlakozás alacsony aránya és az egyedi rendszerek vagy más megfelelő intézkedések használatának magas aránya alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok nem bizonyították a fent említett agglomerációk megfelelését.

Az előbbieken túl hét ügyben lezárták a kötelezettségszegési eljárást, ami azt jelenti, hogy megnyugtatóan rendeződtek az esetek.