Egész biztosan fel fog jönni a múlt héten elfogadott homofóbtörvény témája a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán – tudta meg az EUrologus egy európai diplomatától. Az európai uniós ügyekért felelős miniszterek keddi ülésükön ugyanis másfél év után ismét kérdéseket fognak feltenni Varga Judit igazságügyi miniszternek a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, amellyel elindította a hetes cikk szerinti eljárást. Azaz – az EU történetében első alkalommal – a közvetlen európai demokrácia megtestesítőjének számító EP felkérte a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálja meg: fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.

AFP / FREDERICK FLORIN

Legutóbb 2019 decemberében tartottak hasonló meghallgatást a hetes cikk szerinti eljárásban (bár ott aztán szó szerint elvitte a show-t Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki Twitteren közvetítette a zárt ülést), majd tavaly a koronavírus-járvány és a hosszú távú uniós költségvetés elfogadása körüli nehézségek miatt elsikkadt az ügy. A nyomás azonban egyre nőtt a Tanácson, így a soros elnökségét betöltő Portugália végül a magyar és a lengyel ügyet is napirendre vette.

Homofóbtörvény, egyetemek kiszervezése, választási listák

A homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény mellett a sajtó és a civil társadalom függetlenségével, a korrupcióval és az akadémiai szabadsággal, azon belül is az egyetemek fenntartásának és finanszírozásának átláthatatlan alapítványokba való kiszervezésével kapcsolatban is érkezhetnek majd kérdések az EUrologusnak nyilatkozó diplomata szerint.

Fazekas István

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő pedig egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az EUrologus kérdésére elmondta: úgy tudja, néhány uniós tagállam már jóval a homofóbtörvény elfogadása előtt, az örökbefogadást a melegek számára ellehetetlenítő intézkedések miatt is kérdésekkel készült a tanácsülésre. Az EP-képviselő szintén említette a lehetséges témák között az egyetemi szféra átalakításait, ami szerinte az "állami pénzek kicsatornázásának újabb módszere", illetve a választási törvény 2020 decemberében elfogadott változtatását, amely egyértelműen az ellenzék számára nehezítette meg a listaállítás feltételeit.

Hogy végül mit kérdeznek majd Vargától az európai miniszterek, az leginkább attól függ, mire lesz idő, ugyanis a portugál elnökség a korábbi meghallgatások hosszának csak a felét, másfél órát szánt a magyar ügyre – tette hozzá a diplomata.

Delbos-Corfield

AFP

A meghallgatás jelentősége, hogy

a magyar minisztert a vele egyenrangú európai kollégái fogják szembesíteni azokkal a jogállamiság módszeres leépítésével kapcsolatos aggályokkal, amit nem lehet a szokásos Fidesz-mantrákkal leütni.

Ez egyszerűen nem az a közeg, ahol azt lehet válaszolni a homoszexuálisokat megbélyegző törvénymódosításról vagy a korrupcióról szóló kérdésre, hogy a kérdés feltevője azért támadja a magyar kormányt, mert ő maga egy olyan Európát akar, amely „támogatja a multikulturalizmust, üdvözli a bevándorlást, de elutasítja a hagyományos családmodellt”, és ahol „lassan már kizárólag az egyének pillanatnyi szexuális ízlése határozhatja csak meg az identitást”. (Az alábbiakat Varga mondta a Magyar függetlenség napja című konferencián szombaton a Telex tudósítása szerint.)

Új hetes cikkes eljárás indulhat

Az EUrologus úgy tudja, hogy a tanácsülésen Varga és a kíséretében lévő magyar delegáció a Fidesz másik – bár az EU-ban kevésbé sikeres csodafegyverét – a jogi csűrés-csavarást fogja bevetni, és azzal fogják elhárítani például a homofóbtörvényre vagy az egyetemi finanszírozás kiszervezésére vonatkozó kérdéseket, hogy az nem szerepel a hetes cikk szerinti eljárást elindító európai parlamenti határozatban. (A magyar kormány nemrég vesztette el azt a pert az Európai Unió Bíróságán, amelyben igen kitekert jogi érveléssel támadta meg a Sargentini-jelentést, mondván az EP nem számította be a tartózkodó szavazatokat – ám az tartózkodás, és nem szavazat volt, éppen ezért nem is kellett számítani.)

Reviczky Zsolt

A meghallgatás témáit a Sargentini-jelentés tartalmára szűkítő érvelés – bár nagyon kényelmes Vargának – azért sántít, mert az ülést éppen azért rendezik, hogy az új fejleményeket megvitassák. Ráadásul a magyar hetes cikk szerinti eljárás összesen 12 politikaterületet vizsgál: az egyenlő elbánáshoz való jog vagy a kisebbségek jogai és védelme a gyűlöletbeszéddel szemben című témakörökbe beilleszthető lenne a homoszexuálisokat megbélyegző törvény, az akadémiai szabadság és a korrupció fejezetekben pedig az egyetemi közalapítványok ügye – hiába nem láthatta előre 2018-ban a hetes cikk szerinti eljárást elindító határozat jelentéstevője 2018-ban, hogy a Fidesz 2021-ben milyen törvényeket nyom át az Országgyűlésen.

Ugyanakkor Európai Parlament is tisztában van azzal, hogy a Sargentini-jelentés tartalmára hivatkozva tér ki a magyar kormány bizonyos témák elől a hetes cikk szerinti eljárásban. Ezért

komolyan fontolgatnak most egy új jelentést, amely az elmúlt három év politikai lépései alapján egy új hetes cikk szerinti eljárást indítana el

– mondta a magyar hetes cikkes eljárás ügyét Sargentinitől a 2019-2024-es parlamenti ciklusban átvevő Delbos-Corfield. Az már biztos, hogy szeptemberben az EP vizsgálóbizottságot küld majd Magyarországra, és a tapasztalataikból jelentés készül, ami reflektál a 2018-as dokumentumra.

Közelebb az ajánlásokhoz

Ennek azonban csak hosszabb távon lehet jelentősége: abban az esetben, ha a Tanács továbbra sem lép előre a hetes cikk szerinti eljárással, azaz a miniszterek nem fogalmaznak meg konkrét ajánlásokat a magyar kormány számára, hogy milyen törvényeken vagy politikaterületeken változtasson. A Jogálom című cikksorozatunk első részéhez készített interjúkban Delbos-Corfield és az európai diplomata forrás is arról beszélt, hogy nincs meg az ajánlások elfogadásához szükséges négyötödös többség a Tanácsban, most viszont mindketten változásról beszéltek.

Egyértelműben benne van a levegőben, az ajánlások mellett és azok ellen szóló érveken gondolkozunk

– mondta a diplomata.

A francia politikus pedig arról beszélt, hogy "egyre több ország hajlandó tenni egy próbát. Többen beszélnek az ajánlások lehetőségéről, és ami még fontosabb, hogy mi szerepeljen a dokumentumban. Ha mostanában erről beszélgetek diplomatákkal, nem azt mondják, hogy meg se próbálják, hanem arra kíváncsiak, hogyan kellene az eljárást szerintem ütemezni."

Az EP-képviselő ezzel együtt továbbra sem gondolja, hogy jelenleg meglenne az elfogadáshoz szükséges négyötödös többség, de meglátása szerint nagyságrendekkel több kormány szavazná meg a dokumentumot, mint az 12, aki korábban is elkötelezett volt a jogállamiság iránt.

De ez rossz jel a magyar kormány számára, mert azt jelenti, hogy elszigetelődtek

– hangsúlyozta.

A meghallgatásnak tehát rövid távon nem lesz komoly következménye. Hosszabb távon viszont igenis van tétje: az, ahogy Varga a miniszterkollégái kérdéseire felel, komolyan befolyásolhatja a hetes cikk szerinti eljárás sorsát, hiszen eltántoríthatja vagy éppen meggyőzheti az ajánlások elfogadásának szükségességéről azokat, akik még vonakodnak.