Semmi esély sincs arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatos viták lekerüljenek az uniós napirendről, sőt ezek a viták egyre hevesebbek és egyre több frontosak lesznek. Nem meglepő módon az események középpontjában továbbra is Magyarország áll, de mostanra már uniós intézményeket is sikerült egymás ellen ugrasztani. Ezen belül a következőkkel kapcsolatos fejleményekre kell figyelni:

• a jogállamisági mechanizmus,

• a hetes cikkely szerint eljárás,

• a helyreállítási alap kifizetései.

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Jogi erőpróbák előtt a magyar kormány

Már múlt héten megkezdődött, pontosabban folytatódott a kötélhúzás az Európai Bizottság és az Európai Parlament között: az EP szerint a Bizottságnak alkalmaznia kellene az uniós források védelmére szolgáló mechanizmust több tagállammal – de elsősorban Magyarországgal – szemben. A Bizottság húzza az időt, ezért a Parlament pert akar indítani a testülettel szemben, mondván nem teljesíti a kötelességét. Ez az adok-kapok folytatódni fog különböző nyilatkozatok és állásfoglalások formájában, ez azonban nem visz közelebb a mechanizmus aktiválásához.

Az áttörést majd az Európai Bíróság ítélete jelenti, valójában ez adja majd meg a végső lökést a Bizottságnak a határozott fellépéshez – kivéve, ha a bíróság helyet ad a magyar–lengyel keresetnek és kimondja, hogy ez a jogszabály nem fér össze az uniós joggal. Tárgyalás októberben lesz, ítélet még ebben az évben várható. Meg kell jegyezni, hogy a magyar kormány eddig az összes komolyabb jogi csatáját elbukta az Európai Bíróságon.

A hetes cikkely szerint eljárással kapcsolatban a szlovén elnökséget már ezen a héten tetemre hívják az Európai Parlamentben, Orbán Viktor szövetségesének, Janez Jansának számot kell adnia arról, hogyan kívánja folytatni az eljárást.

Janez Jansa

AFP / JURE MAKOVEC

És bár a pénzügyekhez kapcsolódik, de Magyarország esetében van szerepe a jogállamisági kifogásoknak is abban, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem ajánlja elfogadásra a tagállamoknak a 2500 milliárd forintos magyar helyreállítási tervet. Holott a tagállamok egymás után kapják meg a zöld utat és a finanszírozás első 13 százalékát. Legközelebb jövő héten hétfőn adják meg a támogatásukat a pénzügyminiszterek, de a magyar terv ott sem kerül még elő. A Bizottság nagyobb biztosítékot szeretne az uniós pénzek átlátható elköltésével összefüggésként és türelmes tanárként megvárják, míg a diák elsajátítja a tananyagot.

Migrációtól a minimálbérig

Az afganisztáni helyzet és az ennek nyomán erősödő migrációs kihívás ezt a témát is vissza fogja lökni az érdeklődés középpontjába. Olyannyira, hogy az EU-s belügyminiszterek már szerdán tárgyalnak róla. Sok tagállam egyre hevesebben követeli az egységes és a terhek megosztásán alapuló menekültügyi jogszabályt, amelyet az Európai Bizottság egy éve már elkészített. A magyar kormány nem támogatja, mondván, semmilyen kötelező letelepítést nem fogadnak el. Ilyen egyébként nincs az új jogszabályban.

Afgánok próbálnak bejutni a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérre 2021. augusztus 25-én

MTI / EPA / Ahter Gulfam

Július közepén az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódóan a Bizottság kezdeményezéscsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A következő hetekben a Parlament állásfoglalást fogalmaz meg a javaslatokkal kapcsolatban, az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsításától az új szén-dioxid-kibocsátási díjig. Jelentőségét tekintve ez a téma a legfontosabb ügy az Unión belül – mégis sokszor háttérbe szorul a napi politikai témák mögött.

Pixabay / Pixource

Az Európai Bizottság javaslata nyomán már a Parlament is elfogadta tárgyalási álláspontját az Európai Gyógyszerügynökség megbízatásának megerősítéséről, szeptemberben pedig napirendre kerül az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ és a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre való felkészülés javítására.

A foglalkoztatási szakbizottság pedig ősszel szavaz azokról a tervekről, amelyek biztosíthatják a megfelelő minimálbért az egész EU-ban. Ez nem egységes uniós minimálbért jelent, fontos, hogy a “megfelelő” minimálbért sikerüljön megvalósítani, amely azonos elvek mentén, de tagállamonként eltérő összeget jelent.

Ennek részeként a fizetések átláthatóságára vonatkozó külön javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a munkavállalók anonim információkat kérjenek munkáltatójuktól arról, hogy mennyit keresnek más dolgozók. Ez csökkentheti a munkahelyi megkülönböztetést, és segíthet a nemek közötti bérszakadék leküzdésében.

AFP / OLI SCARFF

Számvetés az elnökkel

Az európai ősz az Európai Unió helyzetéről szóló vitával kezdődik, ahol a képviselők Ursula von der Leyen bizottsági elnököt kérdezik a Bizottság elmúlt évi munkájáról, valamint a következő 12 hónap prioritásairól és kihívásairól. A vita szeptember 15-én Strasbourgban lesz.

Október második felében pedig EU-csúcson találkoznak majd a tagállami vezetők Brüsszelben. Ott már vélhetően nem Angela Merkel képviseli Németországot, szeptember végén ugyanis az EU meghatározó országában választásokat tartanak, mivel azon Merkel nem indul, új kancellárt köszönthetnek majd az állam- és kormányfők.