Az Európai Bizottság múlt hét végén elküldte azt a levelet a magyar kormánynak, amely összefüggésben van a jogállamisági eljárás megindításával. Azért kell ilyen cirkalmasan fogalmazni, mert ez még nem az eljárás, de éppenséggel az “előszobájának” is lehet tekinteni.

A Bizottság szolgálatai november 19-én adminisztratív leveleket küldtek Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy tájékoztatást kérjenek azokról a kérdésekről, amelyek relevánsak lehetnek az általános feltételrendszer alkalmazása szempontjából

– így fogalmazott az EUrologus kérdésére még pénteken este az Európai Bizottság egyik szóvivője. Vagyis ebből kiderül, hogy a levél és a “kondicionalitási mechanizmus” között kapcsolat van.

Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő

AFP / JOHN THYS

A jogállamiság feltételrendszer az EU új eszköze arra, hogy egy országot megillető költségvetési pénzeket visszatartsa, csökkentse, megvonja abban az esetben, ha a jogállamisági szabályok megsértése veszélybe sodorja az Európai Unió pénzügyi érdekeit. Ez idén január elseje óta hatályos, alkalmazásáról azonban eltérnek a vélemények. Az ügy szereplői a következő álláspontot foglalják el:

• Tagállamok, kivéve Magyarország és Lengyelország: a 25 EU-s ország állam- és kormányfői tavaly december végén elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben leszögezik, hogy a feltételrendszer alkalmazásával meg kell várni az Európai Bíróság döntését, arról, hogy az uniós joggal összefér-e a jogszabály, és mindezt be kell építeni az eljárások lefolytatásáról szóló kézikönyvbe.
• Európai Parlament: semmi szükség további várakozásra, a jogszabály január 1-je óta érvényes, alkalmazni kell.
• Magyarország és Lengyelország: a két kormány megtámadta a jogszabályt az Európai Bíróságon, és kérték a megsemmisítését. A Bíróság két napon keresztül tárgyalta az ügyet, a testület főtanácsnoka december 2-án hozza nyilvánosságra a véleményét, amely iránymutató a jövő év elejére várható ítélet szempontjából.
• Európai Bizottság: megpróbál megfelelni az Európai Parlamentnek, s azt mondja, hogy az ügyeket monitorozzák és “egyetlen gyanús eset sem fog elveszni”, miközben a tagállamoknak is eleget akar tenni Ursula von der Leyen és a tényleges fellépéssel megvárja a testület a bírósági döntést. Addig is hibrid megoldásként marad a levelezés.

Ursula von der Leyen

AFP / OLIVIER MATTHYS

Pedofiltörvény helyett korrupció

A bizottsági levél azonban annyit mindenképpen elárul, hogy Brüsszelnek olyan kérdései vannak, amelyek összefüggenek egy esetleges jogállamisági eljárással. Ilyen leveleket nem szoktak csak úgy az ünnepek közeledtére tekintettel elküldeni, mint ahogy az sem véletlen, hogy éppen a két legtöbbet bírált kormány kapta.

De mi a gond ezzel a két kormánnyal? Dióhéjban:

• Lengyelország esetében az igazságszolgáltatási reformról mondja azt az Európai Bizottság és több ítéletében az Európai Bíróság, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége, mert a kormány rátelepszik a rendszer működésére. Márpedig a közösségi jog érvényesüléséhez minden tagállamban független igazságszolgáltatásra van szükség, ha egy helyen ez nem biztosított, akkor az uniós jogszolgáltatás kerül veszélybe.
• Magyarország esetében a korrupcióellenes keret az, amely a legnagyobb kétségeket ébreszti, vagyis Brüsszel szerint nem biztosított, hogy az EU-s forrásokat átláthatóan, hatékonyan használják fel, és nem kormányközeli oligarchák jutnak hozzá az eurómilliárdokhoz.

Maradjunk Magyarországnál. Az EUrologus által megszerzett 13 oldalas levél összesen 16 témában tartalmaz aggodalmakat és fogalmaz meg kérdéseket. Jól láthatóan ez nem egy általános jogállamisági vagy demokráciaértelmezési vita, hanem egyes ügyekben feltárt szabálytalanságok sora. És nem árt sokadszorra is leszögezni:

A melegeket a pedofilokkal összemosó, a Fidesz által gyermekvédelminek nevezett törvény semmilyen formában nem köszön vissza a levélben – a magyar kormány állításaival ellentétben.

Az LGBTQI kifejezés egyszer sem szerepel a szövegben, a korrupció azonban hétszer is.

Orbán Viktor és Ursula von der Leyen

AFP

Kötelező ajánlások

Már a legelső oldalon a következőket olvashatjuk:

A Bizottság több éve rendszerszintű hiányosságokat és gyengeségeket figyel meg az uniós források kezeléséhez kapcsolódó közbeszerzési ellenőrzési rendszerben Magyarországon.

Ez azért fontos, mert az Európai Bizottság rendre azzal érvel – és ez itt is visszaköszön –, hogy olyan problémákat hoz fel, amelyek egy részét az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban már megfogalmazott.

Ezek az ajánlások most különös átlényegülésen esnek át. Egyrészt eddig valóban csak ajánlásoknak számítottak, amelyeknek kisebb százalékát hajtották valóban végre tagállamok. Az ajánlások egyénként olyan, a gazdaságpolitikával összefüggő javaslatok, amelyekre a Bizottság szerint szükség vannak annak értelmében, hogy az adott tagállam államháztartási egyenlege, államadóssága, inflációja, munkanélküliségi rátája kezelhető maradjon, és ne gyakoroljon káros hatást az EU egészére. Ezeket a javaslatokat a tagállamok is elfogadják, így válik az uniós jog részévé, ám azok betartását nem kérték számon – legfeljebb évről évre újra megjelentek az országértékelésekben.

A jogállamisági mechanizmus alkalmazása során azonban az ajánlások kvázi kötelezővé válnak azzal, hogy a Bizottság úgy tud hivatkozni rájuk, hogy közben az egész eljárás lefolytatásában döntő szerepe van. Másképpen: a Bizottság döntését egy szankcióról a tagállamok körében már nem lehet egy vétóval (esetleg egy magyar–lengyel kölcsönös vétóval) megakadályozni, mint például a hetes cikkely szerint eljárás esetében. Vagyis akinek nem tetszik a Bizottság döntése, annak más tagállamokat is meg kell nyerni szövetségesnek, ez pedig eddig sem ment.

Az is fontos, hogy az uniós helyreállítási forrásnak közel felét arra kell fordítani, hogy ezeknek az elvileg nem kötelező ajánlásoknak végül kötelezően megfeleljen az adott tagállam.

Lapozzuk fel az elmúlt évek Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásait, az időben visszafelé haladva.

1. 2020: Tavaly elsősorban a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásáról szóltak az ajánlások, ennek érdekében a szabályok sokkal nagyobb szerepet biztosítottak az állam által nyújtható támogatásoknak, sőt, ez is várták ezt. Azonban ez a mondat is szerepelt: “Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén!”
2. 2019: Két évvel ezelőtt ezt írták: "Erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét. Javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén.”
3. 2018: A korrupcióellenes harc hiányosságai már három éve is gondot jelentettek. “Erősítse meg a korrupcióellenes keretrendszert és az ügyészségi munkát, valamint fokozza a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzés terén, többek között azáltal, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az elektronikus közbeszerzési rendszerben keletkezett adatokat” – áll az akkori dokumentumban.

Orbán Viktor

AFP / FRANCISCO SECO

Pénz? A legkevesebb

Az előbbieknek megfelelően a levélben feltett kérdések jórészt olyan ügyekkel kapcsolatosak, amelyekre Brüsszel szerint még mindig nem kaptak megnyugtató választ. Ide tartoznak olyan esetek, amikor az uniós csalásellenes hivatal intézkedést javasolt, mert szabálytalanságokat tártak fel, de ilyen nem történt. A legemlékezetesebb eset az Elios-ügy, amikor a miniszterelnök vejének járó uniós forrásokat inkább a magyar költségvetésből fizették ki, ha már az EU nem volt erre hajlandó. Az Országos Bírói Hivatal elnökének túlhatalma szintén nem új, de nem is megoldott kérdés. Az Európai Bizottság kikéri annak a tíz személynek, vállalkozónak a listáját, akik a közös agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjei számítanak. Ennek részeként igény tart Brüsszel arra az információra is, hogy az elmúlt tíz évben hány hektárt és milyen eredménnyel bocsátottak árverésre.

Azonban megjelennek új elemek is, mint például az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen intézkedéseket tettek „a budapesti repülőtér esetleges részvényeladásaival kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség megelőzése és kezelése érdekében”.

A levelet az ellenzéki magyar EP-képviselők általában fontos jelzésként értékelték. Ujhelyi István szocialista politikus szerint látóhatáron belül van az eljárás tényleges megindítása, a Fidesznek ez az utolsó esélye.

Ha Orbánék tovább lopnak, Brüsszel el fogja zárni a pénzcsapot előlük. Ez kizárólag az ő bűnük, az ő felelősségük. Nekik ugyanis valójában nem Magyarország az első, hanem a saját bankszámlájuk

– jelentette ki Ujhelyi. A magyar ügyeket élénk figyelemmel kísérő német zöldpárti politikus, Daniel Freund azonban elégedetlen volt.

A levél NULLA következménnyel jár. Nem hivatalosak, nem váltanak ki szankciókat + 10 hónapja is elküldhették volna

– írta a Twitteren, később azonban elismerte, hogy a levél tartalma alapos elemzőmunkára vall.

‼️Commission about to send rule of law letters to Warsaw and Budapest

Don't get duped. The letter amount to ZERO consequences. They are informal, wont trigger sanctions + could have been sent 10 months ago

von der Leyen is further stalling action to protect the rule of law. pic.twitter.com/TrLcp5ehlF

— Daniel Freund (@daniel_freund) November 19, 2021

A brüsszeli levéllel azonban egy dolog egyértelművé vált: Magyarország (és Lengyelország is)

bizonytalan időre búcsút inthet a 2500 milliárd forintos helyreállítási alapnak.

Addig ugyanis, amíg ez a vita nem rendeződik, az Európai Bizottság nem fog sem előleget utalni, sem utólagos elszámolásra számlákat befogadni, merthogy nincs ezeket megalapozó szerződés az EU és Magyarország között, ráadásul az uniós testület éppen olyan kifogásokat támaszt előzetesen, amikre hivatkozással utólag lehet megtagadni a kifizetést.

Persze, ha a magyar kormány két héten belül eloszlatja az Európai Bizottság összes aggodalmát, jogszabályokat módosít, elküldi a kért adatokat és… de itt talán fejezzük is be ezt a gondolatkísérletet.