22 oldalas közös nyilatkozatot fogadott el az Európai Unió és a Keleti Partnerség öt tagállama: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna. Eredetileg a partnerség részese volt Fehéroroszország is, ők azonban idén nyáron felfüggesztették tagságukat. Ursula von der Leyen a találkozó után jelezte, hogy az üresen maradt székbe várják majd a demokratikusan megválasztott belorusz vezetőt - Aljakszandr Lukasenkát ugyanis nem ismerik el ilyennek.

A csúcstalálkozó mentén nagyon sok kétoldalú találkozót is tartottak, ezek majdnem mindegyikében az egyik oldalon az ukrán elnök volt. Volodimir Zelenszkijjel természetesen elsősorban az orosz fenyegetésről egyeztettek. Zelenszkij azt igyekezett elfogadtatni uniós partnereivel, hogy Oroszországgal szemben még azt megelőzően alkalmazzon az EU szankciókat, hogy Moszkva valamilyen agresszív lépésre szánná el magát. Szerinte ugyanis ezzel meg lehet előzni a konfliktus kiterjedését. Az ukrán vezető úgy vélte, sikerült meggyőznie az EU-t, azonban ilyen konkrét ígéret nem hangzott el, csak az, hogy az európai közösség nagyon keményen fog fellépni.

A Keleti Partnerség tagjaival öt szakpolitikai célkitűzésről állapodott meg az EU. Ezek a következők:

• reziliens, fenntartható és integrált gazdaságok
• elszámoltatható intézmények, jogállamiság és biztonság
• a környezet- és éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia
• digitális transzformáció
• méltányos és inkluzív társadalmak.

Ezeket az új programokat egy 2,3 milliárd euró összegű regionális gazdaságélénkítési és beruházási terv fogja alátámasztani, amely akár 17 milliárd euró összegű köz- és magánberuházás mozgósítását is lehetővé teheti a régió számára, ami megalapozza a jövőbeli programot.

A résztvevők értékelték, hogy teljeskörűen hatályba lépett a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, illetve az Ukrajnával kötött társulási megállapodás, valamint hogy megvalósultak ezen országokkal a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek.

Szó volt a koronavírus-helyzetről is, eddig összesen 2,5 milliárd eurót mozgósított az EU a térség számára, és a mostani nyilatkozatban is az szerepel, hogy “az EU és tagállamai továbbra is elkötelezettek amellett, hogy támogassák a partnerországokat a világjárvány kezelésében és az oltási folyamatban, küzdjenek az oltásellenes dezinformáció ellen, és előmozdítsák a hosszabb távú egészségügyi rezilienciát”. Az uniós oltóanyag-megosztási mechanizmuson keresztül több mint 13 millió vakcinadózist adományoztak a partnerországok számára, és sikerként értékelték Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna, valamint hamarosan Azerbajdzsán esetében érvényben lévő digitális Covid–19-igazolványok kölcsönös elismerését, ami lehetővé teszi a biztonságosabb és könnyebb utazást az EU-ba, illetve az EU-ból.