A magyar miniszterelnök pontosan 10 nappal ezelőtt küldött levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amely többek között azt írta Orbán Viktor, hogy

Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.

Közel egy évvel ezelőtt, tavaly májusban nyújtotta be Magyarország a hivatalos helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Ez a koronavírus utáni gazdasági újjáépülés támogatását célozza, szem előtt tartva a zöld átállás és a digitalizáció követelményeit. Minden tagállam jogosult vissza nem térítendő juttatásra és kedvezményes kamatozású hitelre. Magyarország esetében ez 2500 milliárd forintot, illetve 3300 milliárd forintot jelent. Bár az elsőként kidolgozott tervek a teljes összegre vonatkoztak, a kormány az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy csak a vissza nem térítendő támogatásra tart igényt. Az Európai Bizottság megkezdte a magyar tervek értékelését, azonban ez még mindig tart – mondta hétfőn Veerle Nuyts szóvivő, aki azt is megerősítette, hogy a hitelre vonatkozóan Magyarország továbbra sem adott be igényt.

A tervek elbírálásának időpontja normális esetben két hónap – ennek is köszönhető, hogy 27 tagállam közül 23 már hozzá is jutott a finanszírozás első részleteihez. (Bulgária, Svédország és Hollandia a kormányalakítás miatt adta be később a pályázatát, Lengyelországgal pedig Magyarországhoz hasonlóan vitája van a brüsszeli testületnek.)

A magyar terv jóváhagyása azért késlekedik, mert az Európai Bizottság ragaszkodik az országspecifikus ajánlásokban visszatérően megfogalmazott nagyobb átláthatósághoz a közpénzek elköltése során.

A hitelfelvételre vonatkozó terveket egyébként 2023. augusztus 31-ig bármikor be lehet adni, azonban előírás, hogy széles körű társadalmi konzultációnak kell megelőznie.

Múlt héten Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke - és nyomában más fideszes politikusok is – azt közölték, hogy Orbán levele máris meghallgatásra talált és Magyarország már kapott is 300 millió eurót. Azóta egyértelműen kiderült, hogy ez hazugság, ugyanis Magyarország nem erre a forrásra jelentkezett be és nem is ebből kapott támogatást. Ráadásul az összesen 7,2 milliárd eurós magyar igény sem vethető össze a 300 millió eurós – az ukrán menekültválsággal összefüggő – finanszírozásra.