A jelentésben kitértek arra, hogy Magyarországgal szemben változatlanul folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, azonban felrótták a tagállamok tanácsának, hogy még mindig nem sikerült a meghallgatások szakaszáról tovább lépni, és például ajánlásokat megfogalmazni. A Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy a tagállamoknak címzett ajánlásaikhoz készítsenek konkrét végrehajtási ütemtervet.

Az EP állásfoglalása egyébként üdvözli a Bizottság éves jelentéstételi eszközének fejlesztéseit, amelyek közül sok összhangban van a Parlament korábbi ajánlásaival. Számos probléma azonban továbbra is fennáll. A képviselők azt követelik, hogy az elemzés hatókörét bővítsék ki az uniós értékek teljes körére. Különös aggodalmukat fejezik ki a sajtószabadság és a pluralizmus miatt, és arra figyelmeztetnek, hogy az újságírók továbbra is veszélyben lesznek mindaddig, amíg az intézmények nem indítanak eljárást a leleplezett korrupció miatt. Az állásfoglalás sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a kémprogramok tagállamok általi jogellenes használatával kapcsolatban nem ad ajánlásokat a brüsszeli testület, ahogy azt is szóvá teszi, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsok egyes országokban folyamatosan átpolitizált módon működnek.

A vitában Donáth Anna momentumos képviselő azt mondta, hogy a magyar kormány nem csak fittyet hány a bizottsági ajánlásokra, hanem uniós pénzek felhasználásával építi le a demokráciát. Nem szabad azonban megengedni azt, hogy a kormány miatt az emberek essenek el a támogatástól, ezért a kormány megkerülésével kell eljuttatni a forrásokat az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek.

Csak így biztosítható, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el és elkerüljük a Huxitot

– figyelmeztetett Donáth Anna. A Fidesz képviselőcsoportja közleményben értékelte az állásfoglalást. Így fogalmaztak: „Az európai baloldal évek óta politikai célzattal, a jogállamiság fogalmával visszaélve, sokszor saját magának is ellentmondva támadja a demokratikusan megválasztott jobboldali kormányokat. A Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági kritikák agresszív ideológiai támadások, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek.”

Az állásfoglalás kapcsán Hidvéghi Balázs elmondta: az Európai Bizottság éves jelentése nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet adjon a tagállamok jogállamisági helyzetéről, hiszen a tagállamokat nem azonos mércével vizsgálja. Hozzátette: a brüsszeli korrupciós botrány óta ezek a jelentések végképp hiteltelenné váltak. „Fény derült arra, hogy az ilyen jelentések fő megalkotói éppen azok a politikai manipulációt végző álcivil szervezetek és szakértők, amelyek a brüsszeli korrupciós botrány középpontjában vannak” – mondta el az EP-képviselő.