Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és az Európai Parlament csatlakozott a határidő lezárulta előtt a perhez. A németek, a franciák, a görögök és a szlovénok az rendelkezésre álló utolsó napon jelezték a szándékukat – Párizs és Berlin döntésének komoly politikai üzenete van, mint ahogy annak is, hogy a tagállamok nagy része egyértelműen osztotta az Európai Bizottság jogi értékelését, amely végülis a bírósági eljáráshoz vezetett.

Magyarország hasonló helyzetben volt egy évvel ezelőtt, amikor a lengyel kormány társaságában a jogállamisági mechanizmus megsemmisítése iránt indított keresetet, akkor tíz tagállam jelentkezett beavatkozóként a lengyel kormány oldalán.

A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért

- áll az Európai Bizottság indokolásában. Fel is sorolják, hogy mely uniós jogszabállyal ellentétes a magyar törvény. Ezek a következők:

• az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv,

• az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet,

• a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elvet,

• az adatvédelemhez való jogot,

• az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az Alapszerződések 2. cikkében rögzített közös értékeket is.

Ezen a héten Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-ban egy kérdés kapcsán a következőket mondta arra, hogy egyre többen támogatják a perben az Európai Bizottságot: “Számunkra a gyermekvédelem ügye nem ismer kompromisszumot, mi a gyermekeinket meg fogjuk védeni, ráadásul ez nem egy egyszerű kormányzati döntés, nem is parlamenti döntés, hanem ez a népakarat, hiszen népszavazáson fejeződött ki és demokráciában ennél magasabb szintű döntést nem ismerünk. Ezért természetesen a gyermekvédelem mellett, a magyar gyermekek megvédése mellett fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz éppen döntést arról, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe.”

A beavatkozóknak lehetőségük van az eljárás során jogi álláspontjukat kifejteni, vagy kérdéseket feltenni a magyar kormány képviselőjének. Az eljárás ebben az évben elkeződhet, az ítéletre azonban legalább egy évet kell még várni.