A hírt a soros belga elnökség jelentette be az X-en. Ez a fejlemény nem volt váratlan, mivel korábban már a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elvi megállapodásra jutottak. Olyannyira előrehaladottak a folyamatok, hogy már a konkrét időpontokat is korábban kitűzték: jövő héten kedden először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával tartják az első úgynevezett kormányközi konferenciát Luxemburgban.

A belga elnökség az elmúlt hetekben igyekezett rendkívüli módon felgyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy az elnöki ciklusuk alatt meg lehessen rendezni az első tárgyalási eseményt. Nem is titkolták, hogy ezt azért tartották fontosnak, mert nem bíztak abban, hogy Ukrajna esetében az őket követő magyar elnökség is ilyen ambiciózus lesz.

Valószínűleg ők már korábban tudták azt, amit a nyilvánosság csak néhány napja: a magyar elnökség nem tervezi, hogy Ukrajnával csatlakozási tárgyalásokat folytat, ezt az elnökségi programot bemutató eseményen a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, illetve egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EU-hoz akkreditált magyar nagykövet is alátámasztotta. Mindez komoly nemzetközi bírálatot váltott ki már eddig is.

A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.

Már akkor és azóta is azzal fenyegetőzik a magyar kormány, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamat során több mint hetven alkalommal élhetnek a vétójogukkal, és bármikor megakaszthatják Ukrajna felvételét. A kormány egyébként visszatérően arra hivatkozik, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség jogait nem tartják tiszteletben, ennek azonban ellentmond az, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság idevonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el. Sőt, ezek a kisebbségvédelmi intézkedések a tárgyalási keretnek is a részét képezik, vagyis tulajdonképpen a felek nem vitatják ennek szükségességét.

Amennyiben a magyar kormány elnöksége alatt valóban nem hív össze újabb tárgyalási fordulót, akkor majd a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja a félbeszakított folyamatot.