Ilaria Salis EP-képviselő vezetésével tartott sajtótájékoztatót az Európai Parlamentben működő szélsőbaloldali képviselőcsoport. Azért szólaltak meg, hogy a tavaly februárban, a „Becsület Napja” elnevezésű szélsőjobboldali rendezvény ideje alatt elkövetett antifasiszta támadások gyanúsítottjai mellett érveljenek. Az esemény szószólója az az Ilaria Salis volt, akit 2023 februárjában őrizetbe vettek Budapesten, majd bebörtönöztek azzal a váddal, hogy két társával együtt szervezetten, öt alkalommal támadtak rá emberekre, akikről úgy vélték ruházatuk alapján, hogy a neonáci eseményre igyekeznek. Salis akkor tagadta a vádakat és a fogvatartása alatt tapasztalt magyar börtönkörülményekre is panaszkodott. Ezt most is megismételte:

Minden, amivel szembesültem a magyar börtönben, kihívás volt.

Salis az Európai Parlament zöldpárti és a baloldali frakció színeiben indult az idei Európai Parlamenti választásokon. Kampányt nem tudott folytatni, mert ekkor még Magyarországon volt börtönben. Azzal, hogy megválasztották az Európai Parlament képviselőjének, mentelmi jogot kapott és felfüggesztették vele szemben a büntető eljárást. A Fővárosi Törvényszék azonnal az EP-hez fordult és kérte a mentelmi jog felfüggesztését. Salis tegnapi kijelentése szerint „ez nyilvánvalóan pusztán politikai okokból történt”, szerinte ugyanis „megfelelő teret kell biztosítani azoknak, akik a fasizmus ellen tiltakoznak”, de ebben Magyarország súlyosan alul teljesít.

A „Becsület Napja” a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb eseménye. Egész Európából érkeznek neonáci tüntetők, hogy február 11-én megemlékezzenek a német és magyar alakulatok Budáról indult kitöréséről. A szélsőbaloldali támadásokkal párhuzamosan egyébként a szélsőjobboldali csoportok antifasisztának vélt emberekre támadtak Budapesten az esemény időpontjában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelentése szerint a 2023 februárjában elkövetett antifasiszta támadásokat az áldozatok öltözéke köti össze. Salis és tettestársai nem a konkrét felvonuláson vegzáltak neonáci résztvevőket, hanem ruha alapján Budapest véletlenszerű pontjain járókelőket választottak ki és verték meg őket. Ugyanakkor az Európai Baloldal most bemutatott kiadványában „az aktivisták védelmére” tett konkrét lépésekre szólítja fel az Európai Unió döntéshozóit.

Martin Schirdewan a Baloldal társelnöke arra a kérdésünkre, hogy a véletlenszerű támadások és az aktivizmus hogyan fedik egymást azt válaszolta, hogy

Budapesten van Európa legnagyobb náci felvonulása… természetesen ez alkalmat fog teremteni arra, hogy tüntessenek ellenük.

Reakciójában széles körben kritizálta a magyarországi közéleti és politikai állapotokat is: „a demokratikus alapjogok felszámolása, az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása folyamatos, a média függetlensége pedig korlátozott”. Azt azonban nem tagadta, hogy valóban olyan civileket is ért antifasiszta támadás, akik nem a náci felvonuláshoz tartoztak, sem azt nem vonta kétségbe, hogy a testi sértésre vonatkozó vádak igazak. Ilaria Salis teljesen elzárkózott az EUrologus kérdései elől.

Ilaria Salis feltételezett bűntársainak ügye is előtérbe került a sajtótájékoztatón. Egyikük, a jelenleg is Budapesten fogva tartott 23 éves német állampolgár Maja T., akit idén júniusban a német hatóságok átadtak a magyar hatóságoknak. Mindez a német szövetségi alkotmánybíróság beleegyezése nélkül történt meg, azóta pedig a magát non-binárisként identifikáló személyt magánzárkában tartják fogva Magyarországon. A szerdai sajtótájékoztatón Maja T. apja bírálta is a magyar börtönkörülményeket:

a legrosszabb az izoláció: Maja azt írja, hogy az ember kénytelen együtt élni a fejében lévő hangokkal.

Szerinte a fogva tartás körülményei sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a magyar hatóságok hat hónapja folyamatosan megszegik az emberi méltóságra vonatkozó előírásokat. Állítása szerint Maja T. arra panaszkodik üzeneteiben, hogy „hiányzik a társaság, az egészséges étel”. Mondandója végén az Európai Unió döntéshozóihoz szólt: „hozzák haza a lányomat”.

Az ügy másik gyanúsítottja a Franciaországban előzetes letartóztatásba került Rexhino „Gino” Abazaj albán antifasiszta, akit szintén a 2023 februári támadások résztvevőjeként tartanak számon a magyar hatóságok. Magyarország kiadatási kérelmet nyújtott be, de Laurent Pasquet-Marinacce, a férfi ügyvédje szerint ezt el kell utasítania a francia bíróságnak, mert

Magyarországon nincs garancia a tisztességes tárgyalásra.

A Baloldal képviselői a magyar kormány részéről érkező politikai és ideológiai nyomásgyakorlásként értékelik az antifasiszta támadásokért járó büntetéseket. „Az ügy politikai beavatkozásokkal terhelt” – tette hozzá a francia ügyvéd a sajtótájékoztatón.