A davosi világgazdasági fórumon, súlyos tüdőgyulladásából felépülve idén az első nyilvános beszédét mondta el Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke nagy változásokat jósolt a világ kereskedelmében és termelésében, amihez az EU-nak is alkalmazkodnia kell. Az elnök szerint míg 25 évvel ezelőtt a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően sorra dőltek meg a rekordok, mára mindez sérülékenyebbé és töredezettebbé vált a politikai változások miatt. Von der Leyen szólt az Egyesült Államokról is:

 Az európai vállalatok az Egyesült Államokban 3,5 millió amerikait foglalkoztatnak. További millió amerikai munkahely pedig közvetlenül az Európával folytatott kereskedelemtől függ. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán teljes ellátási láncok húzódnak.

Példaként említette, hogy egy amerikai repülőgép vezérlőrendszerét Európából származó szénszálakkal építik, az amerikai gyógyszereket pedig olyan vegyi anyagokkal és laboratóriumi eszközökkel készítik, amelyek az Atlanti-óceán innenső oldaláról származnak.

Ugyanakkor Európa kétszer annyi digitális szolgáltatást importál az Egyesült Államokból, mint mi az egész ázsiai és csendes-óceáni térségből. A külföldön lévő amerikai vagyon kétharmada Európában van. És az Egyesült Államok biztosítja LNG-nk több mint 50%-át. A köztünk lévő kereskedelem volumene 1,5 billió euró, ami a globális kereskedelem 30%-át teszi ki.

– sorolta az Európai Bizottság elnöke az összekapcsolódási pontokat. De arról is beszélt, hogy itt az ideje elmélyíteni a kapcsolatok – a tisztességes verseny szabályait megőrizve – Kínával is. “2025-ben lesz 50 éves Uniónk diplomáciai kapcsolata Kínával. Lehetőséget látok benne, hogy elkövessük és elmélyítsük kapcsolatainkat Kínával, és ahol lehetséges, még kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat is bővítsük. Itt az ideje, hogy kiegyensúlyozottabb kapcsolatot alakítsunk ki Kínával, a méltányosság és a kölcsönösség szellemében” – mondta az elnök.

Reagált arra a hírre is, hogy az USA kilép a klímavédelemről szóló Párizsi egyezményről. Von der Leyen szerint a párizsi megállapodás “továbbra is az egész emberiség legjobb reménye”, és az EU továbbra is kitart ezen irányvonal mellett, és “együtt fog működni minden olyan nemzettel, amely meg akarja védeni a természetet, és meg akarja állítani a globális felmelegedést”.

Strasbourgban, az Európai Parlamentben is téma volt az új amerikai adminisztráció. A parlamenti jobboldalról az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) örömmel vették tudomásul, hogy mostantól Donald Trump az USA elnöke.

Várjuk a sikeres együttműködést Trump elnökkel, osztjuk az álláspontját az illegális migráció megállításában, a védelem politikában és a gazdasági növekedésben – emelte ki Patryk Jaki, az ECR egyik társelnöke.

A legjobbakat kívánom Trump elnöknek és a kormányának. Ő egy konzervatív vezető, mi egy konzervatív pártcsalád vagyunk, így sok a közös álláspontunk – tette hozzá Nicola Procaccini, az ECR másik társelnöke.

Az Orbán Viktor által gründolt Patrióták Európáért-frakcióban helyet foglaló Anders Vistisen azonban nem volt ennyire lelkes. Ő ugyanis dán.

Grönland 800 éve Dánia része, nem eladó, hogy ön is értse Trump úr, azt mondom: „fuck off”. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy senki ne játsszon ilyen veszélyes gondolatokkal. Nem gondolhatja senki, hogy 55 ezer grönlandi ember meg tudja védeni ezt az országot 

– fakadt ki a politikus.

Megszólalt több állami vezető is. Emmanuel Macron francia elnök szerint Trump hivatalba lépése “Európa stratégiai ébredésének esélye”, amivel arra utalt, az EU-nak többet kell majd tennie saját biztonságáért, illetve Ukrajna támogatásáért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Trump által képviselt “erő általi béke” jó lehetőség egy igazságos békére, ezért Ukrajna együttműködésre számít az új elnökkel, amely elvezethet egy igazságos békéig.

Mark Rutte NATO-főtitkár pedig tulajdonképpen tényként közölte, hogy az új elnök révén a NATO növelni fogja a védelmi kiadásokat, és a fegyvergyártást is felpörgetik.