Bóka szerint helyes, ha az európai biztonság és védelem vagy a külső határok őrzése és az illegális bevándorlással szemben a biztonság az első, azonban a kereskedelmi kapcsolatok terén a magyar állásponthoz közelebb áll a konnektivitás. Az elmúlt hónapokban sokszor emlegetett szó azt jelenti, hogy a magyar kormány – ahogy erre kevés sikerrel, de törekedett az elnökségi időszak alatt is – a keleti gazdasági kapcsolatok elé is minél kevesebb akadályt gördítene.

Az ülés témája volt az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése, azon belül néhány kiválasztott ország, például Magyarország helyzetének elemzése. Az Általános Ügyek Tanácsa rendszeresen foglalkozik a Bizottság minden tagállamra vonatkozó értékelésével, amelyet már öt alkalommal publikáltak. A magyar helyzetre vonatkozóan számos elmarasztaló megállapítás szerepel, amelyek nagy része évről-évre visszatér.

Bóka János úgy fogalmazott, hogy sok kérdést kapott a minisztertársaktól, próbált érdemi párbeszédet folytatni, azonban ehhez  

a magyar viszonyok alapos ismerete és a kettős mérce elkerülése elkerülhetetlen. 

A miniszter az EUrologus kérdésére elmondta, hogy a rekordösszegű migrációs bírságra vonatkozó magyar válaszlépésről még nem született döntés. Jelenleg a kormány megbízásából nemzetközi jogi irodák tanulmányozzák a lehetséges megoldást, közben azonban a kétszáz millió eurós alapbírság napról napra egymillió euróval nő. Bóka azt is elmondta, hogy a magyar kormány nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a tavaly elfogadott menekültügyi és migrációs paktumra vonatkozó magyar végrehajtási tervet benyújtsák – ezt december közepéig kell a tagállamoknak eljuttatniuk a Bizottsághoz. A magyar érvelés szerint az európai jogszabály sérti az alapvető nemzeti érdekeket. 

A soros lengyel elnökség nevében Adam Szlapka miniszter elmondta, hogy a magyar jogállamiság vizsgálata tavasszal folytatódik, májusban ugyanis a Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárás keretében tartanak újabb tárgyalást a tagállamok körében. Ez az az eljárás, amely már hat éve zajlik, de még mindig csak az első szakaszban vannak a tagállamok.

Michael McGrath, a jogállamiságért is felelős uniós biztos arról beszélt, hogy a jogállamisági ügyekkel folyamatosan foglalkozik az Európai Bizottság, ez ugyanis egy olyan körülmény, amely a versenyképességet is hivatott növelni és hozzáadott értéket teremt. Ő is megerősítette, hogy a pénzek felszabadítása érdekében nyitottak a Magyarországgal folytatott párbeszédre és segítséget nyújtanak a kritériumok teljesítésében. A Bóka János által elmondottakból annyit lehetett leszűrni, hogy folynak a tárgyalások, de erről részleteket nem árult el.

McGrath biztos leszögezte: nem az a céljuk, hogy leállítsák a Magyarországnak járó forrásokat, mert a polgároknak részesülniük kell ezekből, de a szabályok minden tagállamra vonatkoznak.