Tavaly júniusban az Európai Bíróság súlyos büntetést szabott ki Magyarországra, mert a kormány éveken keresztül nem hozta összhangba a menedékjoghoz való hozzáférést az európai szabályokkal. Emiatt egyszeri 200 millió euró büntetést és az uniós jognak megfelelő szabályozás hatályba léptetésééig napi egymillió eurós kényszerítő bírság mellett döntöttek. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, a döntés végrehajtása az Európai Bizottság kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem fizet, akkor a Bizottság visszatarthatja ezeket az összegeket bármilyen, Magyarországnak járó kifizetésből.

A kormány deklarálta, hogy nem fog fizetni és arra vonatkozóan különített el a költségvetésből jelentős összeget, hogy egy nemzetközi jogi tanácsadó irodát bízzon meg a megfelelő lépések megtételére, illetve az erre vonatkozó javaslat elkészítésére. Hogy ezek a lépések mik lehetnek, az egyelőre homályos. Múlt héten megkérdeztük Bóka János európaügyi minisztert, mi a terve egy jogerős európai bírósági ítélet hatályon kívül helyezésére, de a miniszter azt mondta, hogy erről “még nem született döntés”.

Közben azonban a folyamatok haladnak. Bizottsági forrásunk szerint néhány hete már 200 millió eurót levont az Európai Bizottság egy esedékes magyar kifizetésből, jelenleg pedig egy újabb 93 milliós levonás végrehajtása zajlik. Ezt követően egy újabb 62 milliós napi bírság-részletet hajtanak majd végre. Van egy következő 62 millió eurós tétel, amire vonatkozóan fizetési felszólítást küldtek a magyar kormánynak. Ezzel január 15-ig terjedően helyezték végrehajtás alá a tartozást, s azóta a mai napig felhalmozódott további 23 millió euró.

Összességében eddig a kormány 440 millió eurós adósságot halmozott fel, amelyből 293 millió törlesztése történt meg. Ez átszámítva 117,2 milliárd forintos levonást jelent.

Ezt az összeget hozzáadhatjuk ahhoz az egymilliárd euróhoz, amely a hétéves költségvetés része és amelytől azért esett el Magyarország, mert a kormány nem teljesítette jogállamisági eljárás keretében a korrupcióellenes fellépésre vonatkozó korábbi vállalásait. A 2022-re allokált Magyarországnak járó pénzeket 2024 végéig lehet lehívni, ez azonban a tagállamok döntése alapján zárolt összeg része, amelynek feloldása nem történt meg, az időkorlát miatt a pénz elérhetetlenné vált.

Mindösszesen tehát 1,44 milliárd eurótól esett el az ország az elmúlt hetekben a két eljárás alapján, ami mintegy 520 milliárd forintot jelent.

Kormányzati megnyilatkozások alapján a magyar stratégia az lehet, hogy ha a tagállamok nem módosítják a korábbi pénzbefagyasztásra vonatkozó döntésüket, akkor Magyarország vétózni fog fontosabb ügyekben, például az uniós költségvetés, vagy Ukrajna támogatása esetén.

A magyar vétófenyegetés időről-időre előkerül. Ezeket előbb-utóbb a kormány visszavonja anélkül, hogy bármilyen eredményt el tudna érni álláspontjának megváltoztatása fejében.

A pénzlevonásoknak egy új magyar menekültügyi szabályozással lehetne véget vetni. Erre vonatkozóan tavaly volt tárgyalás a magyar kormány és az Európai Bizottság között, azonban semmilyen előrelépésről nincs hír. Ugyanez vonatkozik a befagyasztott pénzekre: bizottság forrásunk szerint nincs érdemi tárgyalás a felek között.