„Nem Magyarország, hanem az EU van elszigetelve például az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól is” – jelentette ki Orbán Viktor a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs után, ahol egyedüliként nem szavazta meg az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot. Orbán ezt úgy értelmezte, hogy 26 tagállam azt akarja, hogy Ukrajna folytassa a háborút, de mint mondta, „Magyarország a béke pártján áll”, és ennek értelmében az Egyesült Államokat kell támogatni, hogy Donald Trump elnök törekvései megvalósuljanak.

A miniszterelnök rossz hírnek nevezte, hogy Ukrajna nem számíthat a jövőben az USA pénzügyi támogatására, szerinte Ukrajna finanszírozása akkora összeget kíván, amekkorát Európa nem tud előteremteni. Ezért ismét beszélni kell Ukrajna EU-s tagságáról – fűzte hozzá az éjszakába nyúló sajtótájékoztatón.

Arra jutottam a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról

– jelentette be Orbán, aki szerint tudni kell, hogy az emberek milyen mértékben hajlandók áldozatot vállalni Ukrajna támogatása érdekében.

„Ma történelmet írtunk”

Az elszigeteltségről beszélt António Costa, az Európai Tanács elnöke is. Azt mondta, „Magyarország elszigetelt ország az EU-ban, és nem képes megosztani közösségünket”. Hozzátette, tiszteletben tartja az ukrán háború kapcsán a magyarok álláspontját, de „mi huszonhatan vagyunk a huszonhétből, ami sokkal több, mint a velünk szemben álló egyetlen kormány álláspontja”.

António Costa (balra), az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönti Volodimir Zelenszkijt, amikor az Európai Tanács rendkívüli ülésére érkezik, hogy megvitassák Ukrajna és az európai védelem további támogatását március 6-án.

AFP/Nicolas Tucat

Costa szerint fontos hangsúlyozni, hogy ez a háború nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról, a határok védelméről és a territoriális integritásról, a demokráciáról egyebek mellett. Costa szerint a mai egy meghatározó pillanat Európa és a kontinens biztonsága szempontjából.

„Ma érdemi eredményeket tudtunk elérni egy erősebb és szuverénebb Európa érdekében” – amit a tanácselnök szerint a 2022-es versailles-i csúcstalálkozó óta a kérdés sürgető volta vitt előre.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU-csúcs végét lezáró sajtótájékoztatón azt mondta, ma történelmet írtunk, „egy olyan csúcstalálkozó van mögöttünk, amelyből sokkal elszántabban távozunk, mint ahogy érkeztünk”. Hozzátette:

Elszántak vagyunk, hogy gyorsabban és határozottabban lépjünk fel a jövőben az EU és polgárai védelme érdekében – amihez új forrásokat is hozzárendeltünk a szerdán bemutatott ReArm Europe nevű újrafegyverkezési program részeként.

Az Orbán által vétózott passzusok

Ukrajnával kapcsolatban Orbán Viktor a többi között ezeket a pontokat nem szavazta meg – egyedüliként, miután Robert Fico szlovák miniszterelnök szavazatát sikerült megszerezni.

• Az Európai Unió a kezdetektől Ukrajna mellett áll, amikor gyakorolja veleszületett önvédelemhez való jogát Oroszország teljes körű agressziós háborújával szemben, és továbbra is kitart Ukrajna és népe mellett. Az Európai Tanács megerősíti folyamatos és megingathatatlan támogatását Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, nemzetközileg elismert határain belül.
• Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja szélesebb körű kihatással van az európai és a nemzetközi biztonságra. A háború kezdete óta az Európai Unió és tagállamai partnereikkel és szövetségeseikkel együtt hangsúlyozták, hogy az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak az elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békével kell véget vetni annak. Az Európai Tanács üdvözli a béke elérése érdekében tett minden erőfeszítést.
• Tekintettel az átfogó, igazságos és tartós békéhez vezető tárgyalások új lendületére, az Európai Tanács hangsúlyozza a következő elvek fontosságát:
  a) Ukrajnáról nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajna nélkül;
  b) Európa részvétele nélkül nem jöhetnek létre európai biztonságot érintő tárgyalások. Ukrajna, Európa transzatlanti és globális biztonsága összefonódik;
  c) fegyverszünetre vagy tűzszünetre csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat részeként kerülhet sor;
  d) minden ilyen megállapodást szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük Ukrajna számára, amelyek hozzájárulnak a jövőbeni orosz agresszió elrettentéséhez;
  e) a békének tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
• A „béke az erőn keresztül” eléréséhez Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióban kell lennie, és Ukrajna saját robusztus katonai és védelmi képességei nélkülözhetetlen eleme. Ez vonatkozik a háború befejezésére irányuló tárgyalások előtt, alatt és után. E célból az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hasonló gondolkodású partnereivel és szövetségeseivel együttműködve fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, és fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse agressziós háborújának folytatására vonatkozó képességét.
• Az Európai Unió továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. 2025-ben 30,6 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, az Ukrajna Eszközből folyósítások várhatóan elérik a 12,5 milliárd eurót, a G7 ERA kezdeményezés keretében pedig 18,1 milliárd eurót fizet vissza az immobilizált orosz eszközökből származó váratlan nyereségből. Az Európai Tanács felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tegyen meg minden szükséges intézkedést a fenti eszközök alapján történő finanszírozás előrehozása érdekében. Arra is sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Ukrajna Eszközön belül minden lehetőséget használjanak fel az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás növelésére.
• Az Európai Tanács áttekintette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén végzett munkát. Az Ukrajna számára erre az évre már lekötött pénzeken kívül üdvözli a tagállamok készségét arra, hogy sürgősen fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére, különös tekintettel a légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták szállítására, az ukrán dandárok számára szükséges képzések és felszerelések biztosítására, valamint Ukrajna egyéb szükségleteire.
• Az önmagát hatékonyan megvédeni képes Ukrajna minden jövőbeli biztonsági garanciának szerves részét képezi. Ezzel összefüggésben az Európai Unió és a tagállamok elkötelezettek amellett, hogy hozzájáruljanak az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez és felszereléséhez, valamint az ukrán védelmi ipar további támogatására és fejlesztésére, valamint az európai védelmi iparral való együttműködésének elmélyítésére irányuló munka fokozásához.
• Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára minden katonai támogatást és biztonsági garanciát bizonyos tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes körű tiszteletben tartásával, valamint valamennyi tagállam biztonsági és védelmi érdekeinek figyelembevételével nyújtanak.
• Az Európai Tanács hangsúlyozza Ukrajnának veleszületett jogát, hogy az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapuló saját sorsát válassza meg. Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna reformtörekvéseinek támogatását az EU-tagság felé vezető úton.

És Robert Ficónak is csalódnia kellett magyar kollégájában, ugyanis ennek a dokumentumnak a részévé vált az is, hogy „az Európai Tanács felhívja a Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáztranzitkérdés működőképes megoldásainak megtalálása érdekében, miközben figyelembe veszik a Szlovákia által felvetett aggályokat”.