Az Európai Bizottság érvelése szerint ez a javaslat felgyorsítja a menekültügyi eljárásokat és csökkenti a menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, miközben megőrzi a kérelmezők jogi biztosítékait és biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását. A biztonságos harmadik országnak abban van jelentősége, hogy egy ország tekintheti elfogadhatatlannak a menedékkérelmet, ha a kérelmező hatékony védelemben részesülhet egy másik, EU-n kívüli országban.

A biztonságos harmadik ország felülvizsgált koncepciója egy másik olyan eszköz, amely segíti a tagállamokat a menedékjog iránti kérelmek hatékonyabb feldolgozásában, az EU értékeinek és alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett

– kommentálta a javaslatot Magnus Brunner, a belügyekért és a migrációért felelős biztos. A lényeges változások a következők lesznek:

• A kérelmező és a biztonságos harmadik ország közötti kapcsolat a továbbiakban nem lesz kötelező. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a biztonságos harmadik ország elvét alkalmazzák, amennyiben a nemzeti jogban meghatározott kapcsolat áll fenn.
• A biztonságos harmadik országon való áthaladás az EU-ba való belépés előtt most már elegendő kapcsolatnak tekinthető a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazásához.
• Ha nincs összeköttetés vagy tranzit, a fogalom akkor alkalmazható, ha megállapodás vagy megegyezés van érvényben egy biztonságos harmadik országgal.
• A biztonságos harmadik ország elvén alapuló elfogadhatatlansági határozatok elleni fellebbezések többé nem jelentenek felfüggesztő hatályt, vagyis ki lehet utasítani az érintettek még az előtt, hogy jogerős döntés születne.

A javaslat azt is előírja a tagállamok számára, hogy a biztonságos harmadik országokkal való megállapodások vagy egyezmények megkötése előtt tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot. Az uniós jog értelmében a harmadik országok akkor tekinthetők biztonságosnak, ha megfelelnek számos feltételnek, például a visszaküldés elleni védelemnek, a faji, vallási, nemzeti hovatartozáson, társadalmi csoporthoz tartozáson vagy politikai véleményen alapuló súlyos sérelem tényleges veszélyének.

Érdemes megjegyezni, hogy öt évvel ezelőtt a magyar kormány pert veszített az úgynevezett biztonságos tranzitország fogalmának alkalmazása miatt. Ez arról szólt, hogy a magyar hatóságok elfogadhatatlannak ítélhetnek egy olyan menedékkérelmet, amelynek benyújtója biztonságos tranzitországon keresztül jött Magyarországra. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Szerbián – mint biztonságos tranzitországon – át érkezőket azonnal visszairányították Szerbiába. A bíróság akkor megállapította, hogy a biztonságos tranzitország kifejezés a nemzetközi jogban értelmezhetetlen fogalom, s az nem korlátozhatja a menedékhez való hozzáférést.

Azonban a mostani brüsszeli javaslat nem azonos a jogtalannak minősített korábbi magyar szabályozással, ugyanis sokkal erősebb emberi jogi garanciákat építettek a szövegbe. A jogvédő szervezetek szerint azonban ez semmire sem elég. Az Amnesty International EUrologushoz eljuttatott közleményében azt írja, hogy ez a javaslat riasztó kísérlet arra, hogy a menekültek védelmét és a migráció ellenőrzését Európa határaitól távol kiszervezzék.

Ezek a javaslatok egy újabb cinikus kísérletet jelentenek az EU menekültvédelmi felelősségének megkerülésére, olyan országokra áthárítva azokat, amelyek kevesebb erőforrással és kevesebb kapacitással rendelkeznek a tartós védelem nyújtására. Az emberek olyan országokba küldése, amelyekkel nincs kapcsolatuk, nincs támogatásuk és nincsenek kilátásaik, vagy amelyeken esetleg csak rövid ideig utaztak át, nemcsak kaotikus és önkényes, hanem emberi szinten is pusztító

– fogalmazott Olivia Sundberg Diez, az Amnesty International migrációs és menedékjogi EU-szószólója. Emlékeztetnek arra, hogy az Amnesty International régóta kritizálja ezt a koncepciót, amelyet az európai államok gyakran arra használnak, hogy megkerüljék kötelezettségeiket, annak ellenére, hogy az UNHCR adatai szerint a világszerte menekültek 71%-át alacsony és közepes jövedelmű országokban fogadják be.

A javaslatról még meg kell állapodnia az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is.