2021-ben döntött a fideszes kétharmad a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról. A változtatások nyomán – amelyeket a magyar kormány szerint a kiskorúak védelme érdekében fogadtak el – voltaképpen megtiltották vagy korlátozták az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.

Az Európai Bizottság nem sokkal a jogszabály elfogadása után kötelezettségszegési eljárást indított, és mivel a brüsszeli jogi kifogásokra nem érkezett kielégítő érvelés a magyar kormány részéről, a Bizottság pert indított az Európai Bíróság előtt. Ebben annak megállapítását kérik, hogy Magyarország sérti a szolgáltatások belső piacára vonatkozó uniós jogot, az általános adatvédelmi rendeletet és az Alapjogi Chartában biztosított jogokat.

Tamara Capeta főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság állapítsa meg: a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott.

Érvelésében a főtanácsnok többek között arra hivatkozik, hogy a módosítások alapvető jogokat érintenek, például

a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

A főtanácsnok szerint az e jogokba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokokkal, nevezetesen a kiskorúak egészséges fejlődésének védelmével és a szülők azon jogával, hogy gyermekeiket személyes meggyőződésüknek megfelelően neveljék. Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok kifejti, hogy a magyar szabályozás a kiskorúak védelmére hivatkozva az LMBTI-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltja, és nem korlátozódik a kiskorúak pornográf tartalommal szembeni védelmére, amit Magyarországon már a módosításokat megelőzően is törvény tiltott.

Tamara Capeta szerint Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalom kárt okozhat a kiskorúak egészséges fejlődésében. Vagyis ezek a módosítások pusztán azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete.

Capeta főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az uniós jogrend párbeszéd révén alakul ki. Elismeri, hogy különböző elképzelések létezhetnek arról, hogy a közös értékeket hogyan kell „konkretizálni”. Ezek a viták az uniós jogrendszeren belüli alkotmányos párbeszéd részét képezik, de – mutat rá a főtanácsnok – az ilyen nézeteltérések nem jelentik maguknak az értékeknek a tagadását.

A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy az LMBTI-személyeket a tagállamokban megillető egyenlő tisztelet nem lehet vita tárgya ilyen párbeszéd keretében.

Az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei által kijelölt „vörös vonal” ott húzódik, ahol egy csoporttal szemben tiszteletlenség és marginalizálás tapasztalható a társadalmon belül

– írja a főtanácsnok, aki úgy véli, Magyarország azzal, hogy megkérdőjelezi az LMBTI-személyek egyenlőségét, nem az Európai Unió értékeinek tartalmát illető nézetkülönbségről vagy eltérésről tesz tanúbizonyságot. Sőt, mindezzel szemben többet is tagadott ezen alapvető értékek közül, amivel jelentősen eltért az alkotmányos demokráciának az uniós alapszerződésekben felvázolt modelljétől.

A főtanácsnoki javaslat nem köti az eljáró Európai Bíróságot. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a későbbi ítéletek nagyban megegyeznek a főtanácsnok véleményével. Ugyancsak tapasztalati tény, hogy az elmúlt évtizedben a magyar kormány valamennyi, jelentős perét elveszítette az uniós bíróságon. Ítélet még ebben az évben várható.