© sxc.hu

Akár a boszorkányok is szabadon garázdálkodhatnának ezen a tavaszi gonoszjáró napon, ha a leleményes népfik nem tűzdelnék tele tüskés vesszőkkel, nyírfaágakkal a falusi porták kerítését, hogy elijesszék a gonoszt. Mert még csak az kéne, hogy megrontsa a jószágot. Ekkortájt kezdődik ugyanis az állatok első kihajtása a legelőre. Az istállóküszöbre belülről láncot, kívülről tojást tesznek, ezen kell a derék kérődzőket átléptetni. S akkor erősek lesznek, mint a lánc, gömbölyűek, mint a tojás. Ha régen valaki elmulasztotta a falu várta Szent György napi diktátumokat, még aznap este megcsúfolták, nyilvánosan kikiáltva bűnét.

Csak aztán kaphatott a gulyásból, mert ilyenkor azt esznek. Hát én nem vagyok ugyan a gulyáságyú tudományok avatott doktora, de azt tudom, hogy hosszú hétvégére, több napos ejtőzéshez kiválóan alkalmas a marhagulyás. Rá lehet járni, ahogy áll, sűrűsödik, annál laktatóbb. A legegyszerűbb főzési móddal nagyszerű készülhet.

Egyszerre kell beletenni az alkalmatos edénybe, például bográcsba  a felkockázott marhahúst - a gulyásnak valót kérjünk a hentestől - és a hagymát, nyakon önteni bő vízzel. Ha feltettük a tűzre, már dobhatunk is mellé csöves paprikát, de sózni, őrölt paprikával, köménnyel meghinteni csak akkor szabad, ha már forrt egyet. Különben megkeseredik a paprika, s hiába tuningoljuk fel a gulyáslét jó fajta, száraz vörös borral. Amikor már előrehaladt a hús puhulása, mehet mellé a felkockázott krumpli, hogy egyszerre főjenek meg. Ha jó vastagnak szánjuk, szaggathatunk bele csipetkét is, vagy cifrázhatjuk egyebekkel. Az alföldi avagy szegedi gulyásba vegyes zöldség is dukál. A szerb gulyásba cikkekre szelt kelkáposztát, a kolozsváriba fejes káposztát teszünk. A csángó gulyásba savanyú káposzta és rizs kerül, tejföllel ízesedik. A betyárgulyásba füstölt hús dukál, a likócsi  gulyás sertés és marha vegyesen, finommetéltel dúsitva, citromlével pikantírozva. A gulyás mellé csak elegendő kenyeret kell felhalmoznunk, és minimum két napra biztos elkerülhetjük a konyhát.